0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 23.

Védekezés a lisztharmat ellen

Az utóbbi években a szőlőültetvényekben a lisztharmat elleni védekezés volt az egyik legnagyobb kihívás nemcsak termelői, hanem kutatói és szaktanácsadói oldalról is.

Átgondolva az előző évet, érdemes mérlegelnünk, hogy az alkalmazott termesztéstechnológiánk megfelel-e a jelenlegi gazdasági környezetnek, a megváltozott éghajlatnak, tudunk-e készíteni piacon eladható terméket. A termesztéstechnológia újragondolásával, az új tudományos eredmények felhasználásával, maximális gépesítéssel, az inputanyagok észszerű és tudatos használatával, ha csak részben is, de ellensúlyozhatók a környezeti károk, a munkaerőgondok, az új innovatív fajtákkal, klónokkal pedig biztonságosabbá tehető a termesztés. lisztharmat

Mindez a szőlő minőségét is kedvezően befolyásolná.

szőlő
Illusztráció

A környezeti károk mérséklésének egyik lehetséges módja a növényvédő szerek felhasználásának racionalizálása, illetve a kórokozók biológiai életciklusának folyamatos megfigyelése, kutatása és a „szelíd” növényvédelem irányába mutató eljárások megismerése.

Az utóbbi években a szőlőültetvényekben a lisztharmat elleni védekezés volt az egyik legnagyobb kihívás nemcsak termelői, hanem kutatói és szaktanácsadói oldalról is. A kórokozóban a növényvédőszer-hatóanyagokkal szemben kialakult rezisztencia pedig még jobban nehezítette a helyzetet.

Ezért már a vegetáció indulása előtt célszerű átgondolni, hogy milyen védekezési stratégiát válasszunk: elmozdulunk-e egy új irányba vagy maradunk a bevált, de ma már egyre nehezebben fenntartható megoldásoknál.

Szinte bármikor fertőzhet

lisztharmat
A lisztharmat ivaros alakban és micéliummal is áttelel
A szőlőperonoszpórával ellentétben, melynek elsődleges fertőzése szorosan összefügg a csapadék mennyiségével, a lisztharmat szinte minden időjárási körülmény között képes fertőzni, mint azt az elmúlt évek mutatták.

A fertőzés erősségét nagymértékben befolyásolja a szőlőfajta, a fejlődési szakasz, a termőhely klimatikus adottságai, a mikroklíma és a növényvédelmi eljárások. Ezért a megelőzési vagy védekezési módok kiválasztásánál általános alapelv, hogy mindig a helyi viszonyokhoz kell igazodni. A megfelelő védekezési stratégiát pedig nemcsak a kórokozó – növény – környezeti tényezők kölcsönhatása alapján kell kidolgozni, hanem annak meg kell felelnie a változó ökonómiai, gazdasági és környezetvédelmi követelményeknek is.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: