0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 21.

Védekezés a lisztharmat ellen

Az utóbbi években a szőlőültetvényekben a lisztharmat elleni védekezés volt az egyik legnagyobb kihívás nemcsak termelői, hanem kutatói és szaktanácsadói oldalról is.

Kialakul az úgynevezett ontogenetikai rezisztencia, vagyis a bogyó felépítése megváltozik. A lomb azonban még késő őszig fertőződik, és ez abból a szempontból lényeges, mert a hosszú, meleg ősz kedvez az áttelelő ivaros alak képződésének, amelyből a következő év tavaszán elindulhat a fertőzés. Ennek elkerülése érdekében feltétlenül iktassuk be az őszi lemosópermetezést is, ha pedig ez mégis elmaradt, a tavaszit semmiképpen se spóroljuk meg.

Könnyen kialakul a rezisztencia

A növényvédelmi kutatások révén az utóbbi évtizedekben mélyreható ismeretekkel rendelkezünk a gombaölő szerek működéséről és hatékonyságáról, léteznek felhasználó- és környezetbarát megoldások is olyan hatóanyagokkal, melyek nagyon speciális hatást fejtenek ki a patogén gomba anyagcsere-folyamatainak gátlására. Különösen a gombakórokozók hajlamosak véletlenszerű mutációkra a magas szaporodási rátájuk miatt, így a hatóanyagok egy csoportjának ismételt felhasználása egyoldalú szelekciós nyomást fejt ki, és előnyhöz juttatja az adott hatóanyagra érzéketlen törzseket. Így jártak például a jól ismert és gyakran használt strobilurin-tartalmú készítmények.

A kontakt készítményekkel szemben, mint például a kén vagy a kálium-hidrogénkarbonát, nem beszélhetünk rezisztencia kialakulásáról, és a kifejezetten érzékeny stádium kivételével hatásos védelmet adnak.

A virágzás és a terméskötődés, zöldbogyó-növekedés időszakában a konvencionális termesztésben korábban nagyadagú kénporral, majd felszívódó szerekkel védekeztek. A biotermesztésben kissé nehezebb a helyzet, mivel a kén felhasználása korlátozott, ezért alternatív megoldásokat kell keresni. Itt fő szempont a megelőzés, az előrejelzésre alapozott védekezés, vagyis hogy a szőlő legérzékenyebb fejlődési szakaszaiban a lehető legkevesebb fertőzőanyag legyen az ültetvényben. A bevethető megoldások egyike a növényi védekező mechanizmusok erősítése biostimulátorokkal.

Kísérletek Trichoderma gombával

A MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Kecskeméti Kutatóállomásán végeztünk egy kísérletet, melyben arra kerestük a választ, hogy a Trichoderma afroharzianum (TR04) és a Trichoderma simmonsii (TR05) törzsek képesek-e visszaszorítani a szőlő lisztharmatbetegségét okozó Un­cinula necator gombát.

A Trichoderma- törzsek endofitaként hatolnak be a növénybe a levél szövetein keresztül és bioaktív másodlagos anyagcseretermékeket választanak ki, amelyek jótékony szerepet töltenek be a növényi gazdaszervezetben.
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: