0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 21.

Védekezés a lisztharmat ellen

Az utóbbi években a szőlőültetvényekben a lisztharmat elleni védekezés volt az egyik legnagyobb kihívás nemcsak termelői, hanem kutatói és szaktanácsadói oldalról is.

Jól működött a kitozán

A Trichoderma sp. és Trichoderma sp.+ Sg (kitozán) kezelések eredményeit összevetve a csak kitozánkezelést kapott állománnyal, láthatjuk, hogy az önmagában adott kitozán hatékonyabban működött, és ugyan a fertőzöttség gyakorisága, illetve mértéke a vegetáció folyamán állandó, mégis alacsony szinten maradt. Egyedül a vegetáció végén tapasztalható jelentős felszaporodás, ami a betelelés szempontjából hátrányos eredmény, a védekezési stratégia szempontjából viszont fontos adat, ugyanis azt vetíti előre, hogy célszerű a vegetáció végén még egy beavatkozást végezni más készítménnyel.

Az is látható, hogy a júniusi első kezelést követően a Tr és Tr+Sg kezelések hatékonysága volt a nagyobb, ugyanis a kezdeti fertőzés mértéke a kártételi küszöb alá csökkent. Ugyanez a tendencia a később végzett kezeléseknél már nem mondható el.

Szabadföldi körülmények között az üvegházi adatokhoz hasonló eredményeket kaptunk azzal a különbséggel, hogy a lisztharmatfertőzés később jelent meg a növényeken és a fejlődési üteme lassabb volt a külső klimatikus tényezőktől függően. Érdekes azonban, hogy hatékonyság tekintetében a kezdeti kezelések szinte egyforma eredményt hoztak.

A vegetáció végére a legjobb eredményt a Tr+Sg kezelés adta, ellentétben az üvegházi adatokkal. Önmagában az Sg (kitozán) kezelés az augusztustól kialakuló erős fertőzési nyomást nem tudta olyan hatékonyan tompítani, mint az üvegházban, itt a Tr és Tr+Sg kezelések jobb eredményt adtak. De a vegetáció végére a lisztharmat-fertőzöttséget 40% alá szorította, ellentétben a Tr; Tr+Sg kezelésekkel és a kontrollal.

Az ültetvényből szedett fürtökön is végeztünk próbakezeléseket a készítmények hatékonyságának megállapítására. Ezek az eredmények csak tájékoztató jellegűek, mert mesterséges körülmények között a lisztharmatgomba fenntartása nagyon nehéz, ugyanis obligát parazita, kizárólag élő növényen életképes. Ahhoz, hogy a hatás bizonyítható legyen, üzemi körülmények között szabadföldi vizsgálatra van szükség, amit ebben az évben tervezünk elvégezni.

Az üvegházi és a kisparcellás szabadföldi konténeres kísérleti anyag kezeléséből származó adatok szintén tájékoztató jellegűek egy szabadföldi üzemi kísérlet előzményeként.

Ezekből még nem tehető felelősséggel teljes technológiai ajánlás. További üzemi méretű vizsgálatra van szükség.

Következtetni lehet ugyan a kezelések számát, illetve az időzítését, de teljes biztonsággal csak legalább hároméves (évjáratkülönbségek) szabadföldi mérések után lehet komplett védekezési technológiát kidolgozni.

Dr. Németh Krisztina

MATE SZBI Kutatóállomása, Kecskemét

Ez is érdekelheti:

Támadásban a monília és a csiga – növényvédelmi előrejelzés 11. hét

Olasz molyhos tölgyek a Tolnai-hegyháton

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: