Rovartani, növényvédelmi könyveink szerint a kártevővel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók közé tartozik, hogy gazdasági jelentősége általában nincs, olykor azonban megfigyelhetjük számottevő elszaporodását. Most éppen ilyen időket élünk.

Ezen túl természetesen feltételezhető, hogy más kórokozókat is terjeszthet, amit majd a jövőben igazol a tudomány.

A kártételére jellemző, hogy a pajzstetvek általában ismert, lassabb dinamikájához képest ez a faj igen gyorsan elszaporodik. Kezelés nélkül legyengülnek a növények, majd egy-két év múlva a hajtásnövekedés elmaradása miatt értéktelenné vált tőkék kivágása következhet.

A mézharmaton megtelepedve a korompenész gomba csökkenti az asszimiláció mértékét, továbbá mire eljön a szüret, a bogyók is

feketéllenek a kertben. Megfigyelések szerint a hosszúra metszett szőlőkben nagyobb kárt okoz, amit azzal magyarázunk, hogy kevesebb az áttelelő nőstény, ha rövid részeket hagyunk metszéskor.

A kártevő nem új hazánkban, már az 1800-as évek végén is ismertük előfordulását Horváth Géza munkájából. Később Jablonovszki József is jelentette, majd Kozár Ferenc neves magyar pajzstetvész részletes adatokkal illusztrálva mutatta be könyvében a faj magyarországi elterjedését.

A gyapjas szőlőpajzstetű mostanában tapasztalt előretörése hátterében állhat az időjárás változása, de termesztéstechnológiai vagy növényvédelmi változások is meghúzódhatnak. A kártevő nemcsak az integrált növényvédelmű ültetvényekben, hanem a biológiai növényvédelemben részesített kertekben is felüti a fejét. Horvátországi vizsgálatokban a gyapjas szőlőpajzstetű volt a leggyakoribb szőlőn előforduló faj már egy évtizeddel ezelőtt is.