0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 18.

Régi kártevő új lendületben

A gyapjas szőlőpajzstetű régi-új kártevő. Nem invazív faj, de az utóbbi években számos területen tapasztaljuk erőteljes elszaporodását és súlyos kártételét, ezért e cikkben időszerű feladatként foglalkozunk életmódjával és a védekezés lehetőségeivel.
Tavasszal az elhalt nőstények látványa
nem igényel beavatkozást

Rovartani, növényvédelmi könyveink szerint a kártevővel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók közé tartozik, hogy gazdasági jelentősége általában nincs, olykor azonban megfigyelhetjük számottevő elszaporodását. Most éppen ilyen időket élünk.

Jelentőségét fokozza, hogy vektorszerepe is igazolt, a szőlőt fertőző GLRaV-3 (szőlő levélsodródás vírus 3) átvitelére képes.

Ezen túl természetesen feltételezhető, hogy más kórokozókat is terjeszthet, amit majd a jövőben igazol a tudomány.

A kártételére jellemző, hogy a pajzstetvek általában ismert, lassabb dinamikájához képest ez a faj igen gyorsan elszaporodik. Kezelés nélkül legyengülnek a növények, majd egy-két év múlva a hajtásnövekedés elmaradása miatt értéktelenné vált tőkék kivágása következhet.

A kártevő az elszaporodás első éveiben jelentős mennyiségű mézharmat ürítésével hívja fel magára a figyelmet.

A mézharmaton megtelepedve a korompenész gomba csökkenti az asszimiláció mértékét, továbbá mire eljön a szüret, a bogyók is

korompenész
Szeptemberre feketéllnek a levelek
a korompenésztől

feketéllenek a kertben. Megfigyelések szerint a hosszúra metszett szőlőkben nagyobb kárt okoz, amit azzal magyarázunk, hogy kevesebb az áttelelő nőstény, ha rövid részeket hagyunk metszéskor.

A kártevő nem új hazánkban, már az 1800-as évek végén is ismertük előfordulását Horváth Géza munkájából. Később Jablonovszki József is jelentette, majd Kozár Ferenc neves magyar pajzstetvész részletes adatokkal illusztrálva mutatta be könyvében a faj magyarországi elterjedését.

Az eddigi ismereteink alapján hazánkban szőlőn korábban más pajzstetűfajok fordultak elő a leggyakrabban.

A gyapjas szőlőpajzstetű mostanában tapasztalt előretörése hátterében állhat az időjárás változása, de termesztéstechnológiai vagy növényvédelmi változások is meghúzódhatnak. A kártevő nemcsak az integrált növényvédelmű ültetvényekben, hanem a biológiai növényvédelemben részesített kertekben is felüti a fejét. Horvátországi vizsgálatokban a gyapjas szőlőpajzstetű volt a leggyakoribb szőlőn előforduló faj már egy évtizeddel ezelőtt is.

Nem lehetetlen, hogy a jövőben Magyarországon is ez a faj adja fel a legnagyobb leckét a pajzstetvek között.
Néhány év alatt legyengülnek a tőkék a kártevő szívogatásától
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: