A kakaóbabok megfeketednek és rothadnak, mondta az AFP-nek az egyik gazda. Christian Andre Yapi Agboville közelében termeszti az értékes növényt. Azonban a hőség miatt azok nem fejlődnek megfelelően.
A hőség olyan pokoli, hogy a termelők csak reggel tudnak dolgozni. Yapi ültetvényén egy átlagos szezonban akár egy tonnányi kakaóbab is megterem, idén azonban nagyjából 3 mázsával számolhat.
Fotó: falco, Pixabay
A tavalyi heves esőzések után most a hőség sújtja azt a területet, ahol a világ kakaótermésének 45 százaléka terem meg – írja a Phys.org.
Januárban az Elefántcsontpart középső részén fekvő Dimbrokroban rekordhőmérsékletet mértek: 41 Celsius-fokig kúszott a hőmérő higanyszála, mondta Daouda Konate, a Sodexam nemzeti meteorológiai ügynökség vezetője. Az évnek ebben az időszakában a szokásos hőmérséklet 35-36 Celsius-fok lenne – tette hozzá.
A hosszan tartó és intenzív hőség stressz alatt tartja a növényeket, mutatott rá Siaka Kone agronómus, az elefántcsontparti főváros, Yamoussoukro agronómiai felsőoktatási intézményének vezetője.
„A rendelkezésre álló vízmennyiség nem lesz elegendő a megfelelő növekedéshez, és nem lesz virágzás. Virágok nélkül pedig nincs termés” – mondta. A talaj hőmérséklete a levegőével párhuzamosan szintén emelkedik, ami miatt még több víz párolog el.
A mezőgazdaság Elefántcsontpart GDP-jének negyedét teszi ki, és az összes munkahely felét adja.
Afrika gyorsabban melegszik
„Az idei év az El Niño miatt más” – mondta Daouda Konate, az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének nemrég kinevezett első afrikai alelnöke. Ez egy természetes időjárási jelenség, mely néhány évente megismétlődik, és amely a Csendes-óceán déli részén nagy területen megemeli a hőmérsékletet.
Fotó: Martin Redlin, Pixabay
Az emberi tevékenység, a túlfogyasztás és az iparosodás azonban ront a helyzeten, hívta fel a figyelmet Nahounou Pierre Lautti Daleba környezetvédelmi aktivista, a geoökonómia szakértője.
Elefántcsontparton a rekordmeleg miatt az értékes kakaóbabok már nem fejlődnek úgy, ahogy kellene. Az ország célja, hogy több mint 30 százalékkal csökkentse a kibocsátást, és megőrizze az erdőket, miután 1960 óta 90 százalékkal csökkent az erdőállomány.
A kormány előrejelzései szerint az éghajlatváltozás 2030-ig 3-4,5 százalékos éves GDP-veszteséget okozhat.
A gazdák nincsenek felkészülve a rendszeresen visszatérő hőhullámokra. Azonban van lehetőség az alkalmazkodásra, hívta fel a figyelmet Kone. Szerinte nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a vízvisszatartási projekteknek, és mellőzni kellene a növényzet kiirtását, mely árnyékot biztosítana a tűző napsütés ellen. A megfelelő árnyékolással megmenthetőek lennének az értékes kakaóbabok.
