0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 17.

A körmünkre ég a vízhasználat ügye

Ezzel a jókora képzavarral foglalhatók össze azon a tanácskozáson elhangzottak, amelyet a Debreceni Egyetemen tartottak márciusban. Általánosságban megállapítható, hogy hazánkban gondok mutatkoznak a vízgazdálkodás területén...
Az éghajlatváltozást igazolja, hogy az utóbbi évtizedben, az azt megelőző 30 évhez képest nagy folyamaink csökkenő vízhozamokat mutatnak. Ez a tendencia a Tisza esetében 30 százalékos mérséklődés, a Dunánál pedig 10 százalékos a visszaesés.

Mindeközben a felszíni vízhiány miatt a felszín alatti tartalékaink is csökkennek. A globális és hazai tendenciákból azt a következtetést vonta le az agrárkamara, hogy műszaki beavatkozások nélkül pozitív változás nem várható ezen a területen. Ez is egyaránt érinti az állami szerveket, irányítókat és a gazdákat is.

A Hármas-Körös a Békésszentandrási duzzasztó alsó felszíni állomásnál 2022. július 26-án. Július 24-én az állomásnál -201 centiméteres rekordalacsony vízállást mértek.
Fotó: MTI/Rosta Tibor

A szakmai helyzetértékeléshez a legelső és legsúlyosabb megállapítás, miszerint hazánkban az öntözött terület nagysága rendkívül kevés, jóindulattal legfeljebb 2 százalékra tehető. Ez rövid- és középtávon maximum 10 százalékra fejleszthető, ami már tisztes eredmény lehetne, de látnunk kell, hogy a mezőgazdasági területeink 90 százaléka van kitéve a csapadékgazdálkodás hatásainak. Az elmúlt időszakban történtek előremutató lépések a hazai öntözésfejlesztésben. Az öntözési vízigényfelmérést az agárkamara 2017-2018 fordulóján végrehajtotta. Ebből kiderült – a falugazdászok munkájának következtében, hogy összesen közel 40 ezer termelő adatait rögzítették, ami 1,2 millió hektárt érintett, s ahol az öntözésnek szántak szerepet. Az öntözni kívánt terület a jelenleg berendezett 140 ezer hektárral együtt, mintegy 400 ezer hektárt tett ki akkor. Az öntözési igények főként négy olyan vármegyében jelentkeztek, ahol eddig is számottevő volt az öntözés. Legnagyobb területi aránnyal, a felmérés szerint 39 százalékkal, Hajdú-Bihar vármegye részesült, ezt követte Békés 18 százalékkal, Jász-Nagykun-Szolnok 17, majd Csongrád vármegye 10 százalékkal.

A tanácskozás meghívójában szerepelt még előadóként Benedek Fülöp, az OTP Zrt. elnöki főtanácsadója, viszont erdélyi elfoglaltsága miatt az eseményen nem tudott résztvenni. Ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy szakmai véleményét közölje velünk. Ezek szerint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében egy 500 millió forintos fejlesztéssel 15 ezer hektárral azonnal növelhető lenne az ottani öntözött terület.

Csak a remény biztos

A kamarai felmérés hatására azóta történtek pozitív intézkedések. A szabályozásban 2020-tól bevezették az öntözési közösségek megalapításának lehetőségét, valamint a közérdekkel egyenértékű öntözési szolgalmat is. Ez utóbbi kapcsán kell megemlíteni, hogy a rendszerváltozás óta a gazdák részéről folyamatosan elvárt igény volt, és 3 évtized kellett ahhoz, hogy ebből kézzelfogható valóság legyen.

A Vidékfejlesztési Program keretében összesen 962 öntözésfejlesztési projekt támogatása valósulhat meg, erre 82,9 milliárd forintot ítéltek oda. Az agrártárca öntözésfejlesztési koncepciója szerint 2030-ra körülbelül 350 ezer hektárra nőhet az öntözhető terület hazánkban, ami a teljes mezőgazdasági területünk 7 százalékát jelenti.

Az öntözésfejlesztés koncepciójának nem csupán az öntözött területek növelése, hanem az öntözés fenntarthatóságának javítása is alkotórésze.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: