0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 17.

A körmünkre ég a vízhasználat ügye

Ezzel a jókora képzavarral foglalhatók össze azon a tanácskozáson elhangzottak, amelyet a Debreceni Egyetemen tartottak márciusban. Általánosságban megállapítható, hogy hazánkban gondok mutatkoznak a vízgazdálkodás területén...

A fenntartható vízgazdálkodási közösségeket támogató pályázati felhívást ugyancsak ennek az évnek az első felében nyitják meg. Itt cél az elismert közösségek működésének támogatása, valamint az, hogy a közösségek az öntözéshez szükséges infrastruktúrát együtt hozzák létre, együtt üzemeltessék, illetve együtt tegyék meg az első lépéseket a beruházások létrejöttének érdekében. Fontos tudni, hogy a támogatás továbbra sem fordítható beruházásra, hanem csakis tervezésre és üzemeltetésre, legyen szó akár meglévő, akár új közösségről.

A mezőgazdasági vízgazdálkodás több az öntözésfejlesztésnél

Állami és termelői feladatok

Az agrárkamara országos elnöke külön is elemezte saját céljaikat. Rámutatott, hogy ők folyamatosan lobbiznak az állami vízgazdálkodási fejlesztések ösztönzése mellett. Teszik ezt azért, mert ha ezek az állami vízgazdálkodási fejlesztések nem valósulnak meg, abban az esetben a termelői vízigények sem elégíthetők ki. Hazánkban várhatóan egyre gyakrabban kell megküzdeni vízhiányos és aszályos időszakokkal, s a megelőző intézkedésekkel nekünk mihamarabb fel kell készülnünk. Megoldást jelentene az egyre súlyosbodó problémára a mezőgazdasági vízgazdálkodáshoz szükséges puffer vízterek kialakítása, ez egyszerre állami és termelői feladat.

Az állami feladatok között hangsúlyosan szólt arról Győrffy Balázs, hogy mi a termelők elvárása.

A magyar gazdatársadalom a víz és élelmezési kihívások kielégítése céljából további dinamikus lépéseket és azokat támogató hatásos intézkedéseket vár. Ennek az a célja, hogy egyensúlyba hozza a vízkínálat és -kereslet mérlegét, stabilizálja a vízbiztonságunkat és összességében így növelni tudják a mezőgazdasági termékkibocsátást.

Győrffy Balázs levélben fordult Magyarország miniszterelnökéhez, azt kérve, hogy kiemelt figyelemmel kövesse a szükséges intézkedések megszületését, kiemelten a csatornarendszerek rehabilitációját és azok zökkenőmentes üzemeltetését. Ha a most meglévő mintegy 50 ezer kilométernyi csatornarendszerünket rendeltetésszerűen működtetnénk, ha azt vízzel feltöltenénk, legalább 300 ezer hektáron lehetővé válna az öntözés. Hasonló jelentőségű, hogy közben 1,2 millió hektáron, a hazai szántó egyharmadán javulna a mikroklíma, ami stabilizálná a terméshozamokat. Ez ökológiai szolgáltatást is nyújtana úgy, hogy a víz tájban tartása egyértelműen javíthatná hazánk éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét. A vízkérdés megoldása nemcsak az agrárium számára létfontosságú, hanem nemzetbiztonsági kérdéseket is feszeget.

Az agrárkamarának feladata, hogy a termelői szemléletet támogassa, a feladatok mellé odaálljon. Segíteni akarja a termelői vízkereslet kielégítését, a termelők felkészültségét pedig javítani kívánja úgy, hogy az uniós pályázatokon való részvételhez minden információt megad. Idén februárban a víz tájban tartásával kapcsolatos mezőgazdasági gyakorlatról rendezvénysorozatot indítottak, amiben mintegy 800 termelőt szólítottak meg. Márciusban a falugazdász-hálózat közreműködésével felmérték az országos vízigényt. Ezt az Agrárminisztérium megbízásából hajtották végre, aminek célja, hogy a gazdálkodói hajlandóságot megismerjük a víz tájban tartására a mélyfekvésű és alkalmas területeken. Az előzetesen meghatározott 40 ezer hektáros mélyfekvésű terület mintegy 10 ezer gazdálkodót és 250 ezer hektár termőterületet érint. Látnunk kell, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás több az öntözésfejlesztésnél. A vízbiztonság megteremtése ma már közérdek, s ez egyszerre jelent állami és termelői feladatokat.

Ez is érdekelheti:

A víz tudja a dolgát

Éghajlatváltozás: növekszik a kockázat

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: