A tározók, mesterséges tavak kialakítása mérettől és elhelyezkedéstől függően befektetést igényel. Folyók és tavak árterének közelében érdemes tározót építeni, valamint olyan magaslati pontokon, ahonnan az öntözés gravitációs úton megvalósítható a kertben. Ezek a vízfelületek méretüktől függően jelentős hatást gyakorolnak a mikroklímára.

A vízfelületek a hőmérséklet kiegyenlítésében is fontos szerepet töltenek, be mérséklik a szélsőségeket, továbbá kedvezően befolyásolják a megvilágítást a fényigényes fajok esetében.

Fém és műanyag (IBC) tartályokat használhatunk még víztárolásra, amelyek leggyakrabban a háztető vízgyűjtő felületeihez kapcsolódnak a csatornarendszeren keresztül. Kivezető csaphoz lehet rögzíteni a locsolótömlőt, a gravitáció kihasználása érdekében pedig helyezzük magasra (állványra) a tartályt.

A talaj vízbefogadó képességét a talaj morzsás szerkezete és humusztartalma befolyásolja kedvezően, a humuszkolloidok ugyanis vizet kötnek meg a felületükön. Ebben a talajművelés is fontos szerepet játszik.

A talajfelszín fedése, növényborítottsága, szerkezetének és humusztartalmának javulása révén a lehulló csapadék kedvezőbben hasznosul, több szivárog be és marad meg a talajban. Kevesebb az elfolyó víz, több jut a gyökérzet számára, végeredményben kevesebbet kell öntözni.

A permakultúrás rendszerekben a gazdálkodás megkezdése előtt részletes tervet kell készítenünk. Előbb alaposan meg kell figyelni a területünket és a környezetét, gyűjteni és értékelni kell a termesztési feltételeket meghatározó adatokat. Ide tartozik a vízellátottság felmérése és az azt befolyásoló klimatikus és domborzati adottságok ismerete.