0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 25.

Szeretné elkerülni a következő nagy járványt? Akkor tegyen a biodiverzitásért!

A biológiai sokféleség csökkenése kihívást jelent a természet és az ember számára egyaránt. Az Ulmi Egyetem által vezetett tanulmány kimutatta, hogy a biológiai sokféleség csökkenése elősegíti a potenciálisan zoonózisos kórokozók terjedését.

A kutatócsoport, amelynek tagja volt Christian Drosten berlini virológus professzor is, azt vizsgálta, hogy a denevérközösségek összetételének változása hogyan befolyásolja a kórokozók, köztük is a koronavírusok terjedését. A tanulmány a Nature Communications című folyóiratban jelent meg.

A nyugat-afrikai Ghána közismerten gazdag állatvilággal rendelkezik, közte egy jelentős denevérpopulációval. Az éghajlatváltozás és a természetbe való fokozott emberi beavatkozás, például az erdőirtás azonban veszélyezteti a biológiai sokféleséget ebben a szubszaharai régióban.

denevér barlang kórokozók természetvédelem
Illusztráció
Fotó: Manuel Torres Garcia, Pixabay

A nemzetközi kutatócsoport, amely német, cseh, ausztrál és ghánai tudósokból állt azt vizsgálta, hogy a barlangokban élő denevérközösségek összetétele hogyan befolyásolja a koronavírusok terjedését.

A csapat két év alatt öt ghánai barlangban 2300 denevért azonosított faj szinten, és vizsgálták az ürülékükben talált kórokozók virológiai összetételét.

Sok denevérfaj morfológiailag, azaz a külső bélyegeket tekintve szinte megkülönböztethetetlen. Ezért a kutatók DNS-elemzéssel határoztak meg a fajokat, mondta el a tanulmány két vezető szerzője, Dr. Magdalena Meyer és Dr. Dominik Melville, az Ulmi Egyetem Evolúciós Ökológiai és Természetvédelmi Genomikai Intézetének munkatársai.

„Az állatokat hálókkal fogtuk be, gondosan megmértük a súlyukat és a hosszukat, majd székletmintát vettünk tőlük, rögtön ezután pedig szabadon is engedtük őket” – magyarázta Marco Tschapka professzor. A denevérszakértő szintén az egyetem intézetében dolgozik, és ő vezette a terepmunkát Ghánában. A morfológiai és genetikai elemzésekkel azonosították, hogy mely denevérfajok voltak jelen a vizsgált közösségekben, és melyekben találhatók nagyobb eséllyel kórokozók, egészen pontosan vírusok.

A begyűjtött ürülékmintákban ezután koronavírusokat kerestek a berlini Chartéban. A vizsgálat vezetője a berlini virológus professzor, Christian Drosten volt, aki évek óta együttműködik az ulmi ökológusokkal.

Mely denevérek hordoznak kórokozókat?

Tudjuk, hogy a vírusok alkalmazkodásának sikeressége egy új gazdafajhoz igen változó, így a további terjedésük ettől függ.  A denevérek esetében is egyes fajok különösen „kompetensek”, míg mások kevésbé „jó” gazdák.

„Tanulmányunk kimutatta, hogy a csökkent diverzitású denevérközösségekben a zavarástűrő (azaz emberi hatásokhoz jobban alkalmazkodott) fajok domináltak. Sajnos ezek történetesen a ‘kompetens’ fajok is, amelyek fogékonyabbak a vizsgált vírusokra, és így meglehetősen könnyen továbbítják azokat”

– mondta Simone Sommer, az Ulmi Egyetem Evolúciós Ökológiai és Természetvédelmi Genomikai Intézetének vezetője, a tanulmányt koordináló professzor.

Forrás: Phys.org

Magazin ajánló: