A kutatócsoport, amelynek tagja volt Christian Drosten berlini virológus professzor is, azt vizsgálta, hogy a denevérközösségek összetételének változása hogyan befolyásolja a kórokozók, köztük is a koronavírusok terjedését. A tanulmány a Nature Communications című folyóiratban jelent meg.
A nyugat-afrikai Ghána közismerten gazdag állatvilággal rendelkezik, közte egy jelentős denevérpopulációval. Az éghajlatváltozás és a természetbe való fokozott emberi beavatkozás, például az erdőirtás azonban veszélyezteti a biológiai sokféleséget ebben a szubszaharai régióban.
Fotó: Manuel Torres Garcia, Pixabay
A nemzetközi kutatócsoport, amely német, cseh, ausztrál és ghánai tudósokból állt azt vizsgálta, hogy a barlangokban élő denevérközösségek összetétele hogyan befolyásolja a koronavírusok terjedését.
Sok denevérfaj morfológiailag, azaz a külső bélyegeket tekintve szinte megkülönböztethetetlen. Ezért a kutatók DNS-elemzéssel határoztak meg a fajokat, mondta el a tanulmány két vezető szerzője, Dr. Magdalena Meyer és Dr. Dominik Melville, az Ulmi Egyetem Evolúciós Ökológiai és Természetvédelmi Genomikai Intézetének munkatársai.
„Az állatokat hálókkal fogtuk be, gondosan megmértük a súlyukat és a hosszukat, majd székletmintát vettünk tőlük, rögtön ezután pedig szabadon is engedtük őket” – magyarázta Marco Tschapka professzor. A denevérszakértő szintén az egyetem intézetében dolgozik, és ő vezette a terepmunkát Ghánában. A morfológiai és genetikai elemzésekkel azonosították, hogy mely denevérfajok voltak jelen a vizsgált közösségekben, és melyekben találhatók nagyobb eséllyel kórokozók, egészen pontosan vírusok.
A begyűjtött ürülékmintákban ezután koronavírusokat kerestek a berlini Chartéban. A vizsgálat vezetője a berlini virológus professzor, Christian Drosten volt, aki évek óta együttműködik az ulmi ökológusokkal.
Mely denevérek hordoznak kórokozókat?
Tudjuk, hogy a vírusok alkalmazkodásának sikeressége egy új gazdafajhoz igen változó, így a további terjedésük ettől függ. A denevérek esetében is egyes fajok különösen „kompetensek”, míg mások kevésbé „jó” gazdák.
– mondta Simone Sommer, az Ulmi Egyetem Evolúciós Ökológiai és Természetvédelmi Genomikai Intézetének vezetője, a tanulmányt koordináló professzor.
