Ennek eredményeként a fertőzés kockázata magasabb volt a kompetensebb gazdákból álló, kevésbé változatos denevérkolóniákban. Ez a jelenség két konkrét koronavírus változat esetében volt nyilvánvaló. Az egyik az úgynevezett alfa-CoV 229E-szerű változat, amely az emberi megfázás vírusára hasonlít. A másik a béta-CoV 2b változat, amely a SARS koronavírusokkal áll rokonságban.

„Eredményeink összhangban vannak az úgynevezett Egy Egészség (One Health) megközelítéssel. Ez azt sugallja, hogy szoros kapcsolat van a környezet, az állatok és az emberek egészsége között” – mondta Sommer. A tanulmány bemutatja, hogy a vadon élő állatok faji összetételében bekövetkező változások – amelyeket az élőhelyükre való emberi behatolás vált ki – hogyan segíthetik elő a kórokozók terjedését.

Szabályozzák a rovarpopulációkat, beporozzák a növényeket és terjesztik azok magvait. Élőhelyük megőrzése és védelme ezért nemcsak az ilyen ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásához elengedhetetlen, hanem a világjárványok megelőzéséhez is hozzájárul.