0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. szeptember 13.

Permakultúra: szemléletmód, életfilozófia

A permakultúra célja a természetes ökoszisztéma mintájára működő élő környezet megteremtése, melynek minden eleme a legtökéletesebben szervesül a végül önfenntartóvá váló, az embert élelemmel is ellátó rendszerbe.

Mindent kicsiben kell elkezdeni, majd lépésről lépésre haladva lassan megvalósítani, foglalta össze a permakultúra szemléleteit követő kertek tervezőinek szóló egyik előadásában Hartai Dorottya parképítő, dísznövénykertész és Szathmáry Kinga biológus-ökológus.

A két szakember egyre több felkérést kap permakultúrás, illetve öko- vagy természetbarát kertek tervezésére és fenntartására, ezért igyekeznek részt venni az ez irányú szemléletformálásban, a szemléletváltás elősegítésében is. Úgy vélik, hogy rengeteg lehetőség tárháza a permakultúra, és képes kiegészíteni a hagyományos kerttervezés, kertépítés és fenntartás gyakorlatát.

kertészkedés
Fotó: Freepik

A permakultúra rendszerének gondolata egy kert vagy egy gazdálkodási terület valamennyi elemét, köztük a növényeket, állatokat, építményeket, domborzatot, táj- és vízrajzi adottságokat egységes ökológiai rendszerré szerkeszti.

Az egyes elemek teljesítménye, használhatósága javul a tudatosan megtervezett kapcsolathá­lózaton keresztül, miközben a ráfordítás kimutathatóan csökken, a rendszernek része maga az ember is.

Tágabb értelemben egyfajta szemléletmód, életfilozófia, mely a bioszféra védelme, az emberekkel való törődés és az igazságos megosztás három fő etikai alapelvére épül. Ehhez kapcsolódik még tizenkét elv: figyeljük meg a természetet és legyünk cselekvő részesei; gyűjtsük össze és tároljuk az energiát; tevékenykedjünk úgy, hogy a végén megjelenjen a hozam; gyakoroljunk önmérsékletet és figyeljünk a visszajelzésekre; használjuk és értékeljük a megújuló forrásokat, szolgáltatásokat; mindent hasznosítsunk; a mintáktól kezdve, a részletek felé haladva tervezzünk; elkülönítés helyett törekedjünk az egységre; használjunk kisléptékű, lassú és fokozatos megoldásokat; teremtsünk sokféleséget és becsüljük meg; hasznosítsuk a peremterületeket; figyeljük meg a változásokat; alkalmazzuk kreatívan a tapasztalatokat.

Zónákra osztják a területet

A tervezés előtt alapos kutatómunkát végeznek a szakemberek, akár száz évre visszamenőleg megvizsgálják a terület vízrajzát, domborzatát, növénytársulásának alakulását, a külső környezeti hatásokat. Ez a munka jelentősen túlnyúlik a telekhatárokon.

Fontos a múlt és a jelen megismerése, hiszen húsz-harminc évre terveznek azért, hogy a terület a három alapelvet kiszolgálhassa, és csak a legszükségesebb változtatások történjenek meg.

Sokkal több időt vesz igénybe a megfigyelés, a múltkutatás, mint maga a tervezés. A permakultúra nem tarolja le a területet, hanem belehelyezkedik abba, ami ott van, azzal szeretne együtt élni, azt fejleszti.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: