A francia paradoxon szerint igen. De vajon mi az igazság?

A bor és a rezveratrol kapcsolata?

Sokáig keringésben volt az a feltételezés, hogy a hatás vörösborfogyasztásnak tudható be, de ezt nem sikerült tudományosan igazolni. Majd a bor antioxidánsaira, azok közül is a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák kialakulása ellen védelmet nyújtó rezveratrolra terelődött a gyanú. A rezveratrol legnagyobb mértékben a sötét színű szőlők héjában található meg, de a mag és a kocsány is tartalmazza. (Csakúgy mint például az alma, a málna, a csokoládé és a paradicsom.) Ez az egyik legjobb öregedésgátló csodaszernek tartott vegyület, melynek mennyisége függ a szőlő fajtájától, a szőlőművelés módjától, a talajtól és a klímaviszonyoktól.

És akkor miért nem illik a képbe a bor?

A vörösbor olyan nevetségesen alacsony mennyiségben tartalmaz rezveratrolt, hogy ez abszolút nem lehet a titok nyitja. Még a legmagasabb rezveratrol tartalmú vörösborokból is többszáz liternyit kellene fogyasztani naponta ahhoz, hogy elegendő vegyületet tudjunk összegyűjteni. De ugye az mindenki számára világos, hogy ez egyrészt képtelenség, másrészt még ha lehetséges is lenne, ennyi alkohol elfogyasztása már igazán nem mondható egészségvédőnek. Szóval keresgélhetünk tovább.

Vagy csak árnyakat kergetünk?

Legtöbbünk vágyik a hosszú és egészsége életre. Viszont leginkább azt szeretnénk, ha ehhez nem kellene megszokott életmódunkon és táplálkozási szokásainkon változtatni. Ha mi diktálhatnánk a játékszabályokat és nem kellene a tudomány embereinek teljesíthetetlen elvárásait követni, főleg amikor az étkezés kerül szóba. Azért is van olyan sokféle táplálkozási mód és fogyókúra, hogy mindenki megtalálhassa a kedvencét.

A számok nem hazudnak

A franciáknál hozzávetőlegesen ugyanannyi a szívbeteg, mint más nyugati országokban. Nem létezik olyan, hogy francia paradoxon. Egy 2008-as kutatás a dolog végére járt, és ami kiderült, az egyáltalán nem volt túl hízelgő a franciákra nézve. A nagy francia paradoxon hátterében ugyanis csupán az állt, hogy a boncmesterek ritkábban jelölték meg a halál okaként a halotti bizonyítványon a szívbetegséget. Más rendszer, más felfogás, de ennyi bőven elég volt ahhoz, hogy a statisztikák ne a valóságos állapotokat tükrözzék.

Amit az is világosan kifejezésre juttat, hogy náluk is egyre növekszik a túlsúlyosok és az elhízottak száma, valamint a kardiovaszkuláris betegségek előfordulása is az étkezési szokások alapján elvártnak mondható. Nem létezik francia paradoxon és sohasem létezett, valójában az egész csak egy illúzió volt.