A nyugat-európai környezetvédők fellépése ott erősen gátolja az állattartókat abban is, hogy új istállókat építsenek, így az állattartás egyre inkább tolódik a keleti országok irányába, amelyek nem gátolják a termékkibocsátást – hívta fel a figyelmet az elnök, hozzátéve, hogy ez a helyzet számunkra jó lehetőséget ad a bővülésre. Utóbbinak szerinte jele is van, a hazai csirkehúskibocsátás – a madárinfluenza és a fejlesztési források rendelkezésre állásának függvényében „szépen lépeget felfelé”, 4-6 százalékot növekedve évente. Az látszik, hogy a csirkehústermelésben a közép-kelet-európai országoknak van lehetőségük a növekedésre, itt érdemes és még lehet is beruházni. A piac is adott, hiszen a nyugati fogyasztók is szeretik enni a csirkehúst, csak azt nem szeretnék, hogy náluk hizlalják a baromfit.

A kedvező piaci helyzet miatt is fontos, hogy a baromfi-termékpályák szereplői kihasználják az uniós pályázati lehetőségeket. A csillagok állása most duplán kedvező: van és lesz is igény a termékre, a nyugat-európai konkurensek nem fejlesztenek, itthon pedig uniós forrásokkal is ösztönzik a beruházásokat – mondta a BTT-igazgató, aki szerint

A víziszárnyas-piacon most nagyon feltűnő a pecsenyekacsa gyengélkedése. Ennek az az oka, hogy Kínából hatalmas mennyiségű elősütött kacsa érkezik az unióba. Ez tavaly 36 ezer tonna volt, és – mint minden harmadik országbeli importnál – itt is felmerül a kérdés, hogy az ottani termelők valóban betartják-e azokat a – például az antibiotikum-tartalommal, az állatjólléttel, a feldolgozással kapcsolatos előírásokat és a környezetvédelmi – jogszabályokat, amit az EU a tagállamoktól megkövetel. A kínai elősütött kacsa nagyon jelentős piacokat vett el az európai kacsahizlalóktól – elsősorban a sovány víziszárnyasnál, bár nyilván van hatása a hízott ágazatra is. Utóbbi helyzetét pedig az nehezíti, hogy Franciaország elkezdett vakcinázni tavaly októbertől, ennek megfelelően pedig kezd helyreállni a francia termelési volumen. Márpedig ez azt jelenti, hogy a magyar exportőrök kiszorulnak, és más piacokat kell keresniük.

Április közepén Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében több állattartó telepén volt kitörés, pecsenyekacsa-, tenyészlúd és hízópulykatelepeken, így lapzártánk idején még kérdés, kialakul-e egy súlyosabb járvány. Csorbai Attila szerint a madárinfluenza-járvány általában „olyan, mint egy kétpúpú teve”. Van egy tavaszi és egy őszi hullám, ami nagy valószínűséggel a költöző madarak vándorlásával van összefüggésben.