A pályázatokról szólva ellentmondásos helyzetről beszélt, mivel jelentős (200 milliárd forint) forrás áll rendelkezésre a telepek fel- és megújítására, azonban a korábbinál kevesebb állattartónak van annyi saját forrása és mersze, hogy több száz milliós beruházásba kezdjen. Úgy véli, a következő időszakban az állatalapú és a kamattámogatások lehetnek a fejlesztések mozgatói. A legtöbben jól tudják, hogy aki nem fejleszt, az néhány év alatt lemarad a versenytársaitól, aminek végzetes következménye lehet, így Wagenhoffer Zsombor reméli, hogy szép számban fognak pályázatokat benyújtani nyáron a gazdák.
A hazai tejágazat gyenge láncszeme a feldolgozóipar, ott kell további fejlesztéseket végrehajtani annak érdekében, hogy a nyerstej hazai ára európai összevetésben is javuljon. Az EU húsmarhaágazatára elsősorban a fogyasztás csökkenése és a klímaváltozás miatt szárazabbá, melegebbé váló klíma van hatással. A magyar húsmarhákat régóta elsősorban déli (Horvátország, Szlovénia, Koszovó, Olaszország) és keleti irányba (Izrael, Libanon, Líbia, Törökország) exportáljuk, nekünk ezek a piacok fontosak.
A hódmezővásárhelyi kiállítás jelentőségéről az ügyvezető igazgató elmondta, hogy a holstein-fríz fajtát a magyar tenyésztők hosszú ideje magas színvonalon mutatják be itt. A nemzetközi mércével mérve is kiválóan felkészített tenyészállatokat hagyományosan külföldi bírók – akik mindig dicsérik a csodaszép bemutatóteret – rangsorolják. A húsmarha-fajtabemutatók és showbírálatok színvonala az elmúlt tíz évben óriásit fejlődött. A francia fajták bemutatkozása nagyon látványos, a francia bírókból álló zsűri bírálatát sokan követik figyelemmel. Évek óta nagy verseny van a dobogóért a különböző kategóriákban. A nap fénypontja az összevetés, amikor a fajtagyőztesek közül választják ki a legszebb egyedet, amelyik megkapja a húshasznú fajták összevont nagydíját.
Baromfi: két tűz között
– jellemezte a jelenlegi piaci folyamatokat Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökigazgatója. Nyugat-Európában pedig nagyon sok vállalkozás – bár erre hivatalos uniós előírás nincs – enged ennek a nyomásnak, ezért egységnyi felületen 25-30 százalékkal kevesebb csirkét hizlalnak, így csökkennek a vágásaik is.
Tehát egyszerre van jelen egy többlet, a másik oldalon pedig egy szívóhatás az Európa nyugati felében csökkent termelés miatt. Az Ukrajnából érkező csirkehússal kapcsolatban a BTT igazgatója megjegyezte, hogy az különösen inkorrekt, hiszen nem felel meg az európai szabványoknak, a beáramló árut gyakorlatilag senki sem ellenőrzi. Ennek komoly élelmiszer-biztonsági kockázata (is) van, a veszélyre példa a nemrég kirobbant és halálos áldozattal is járó szalmonellafertőzés.
