Juh: jó piac, kevés állat

„A húsvét jól sikerült, a keresleti piac dominált, csak a bárány volt kevés” – mondta lapunknak Jávor András, a Juh Terméktanács elnöke. A hazai juhágazat elmúlt szűk negyedszázadát jól jellemzi, hogy az ezredfordulón még egymillió állatot szállítottunk exportra, tavaly pedig 420 ezret. Az anyalétszám nem esett ennyire vissza, a 300-350 ezres csökkenés következtében most 700 ezer körül van (a KSH szerint december 1-jén 694 ezer volt).

Ahhoz, hogy forduljon ez a trend, át kell alakítani a tenyésztési struktúrát, komoly fejlesztéseket kell végrehajtani a tartástechnológiában és meg kell újítani a takarmányozást is. A legelők ugyanis legalább egy fél éven keresztül, de sokszor még annál is hosszabb ideig nem képesek elegendő táplálékot adni, tehát be kell vonni a termesztett takarmányt. Ez az átalakulás Jávor András szerint hasonló lehetne ahhoz, ami a szarvasmarha-ágazatban is megfigyelhető, hiszen most már a húsmarhatartás is elindult abba az irányba, hogy a legelő egy hátteret jelent, de a fókusz a minőségi takarmányellátáson van.

A jó hír ugyanakkor az, hogy a piaci helyzet biztató a juhágazatra nézve. Az előrejelzések a juhhús fogyasztásának növekedését vetítik előre, de az uniós termelés nem képes a megnövekedett igényeket kielégíteni, ezért az EU importja tavaly mintegy 10 százalékkal bővült. Vagyis lenne piaca a magyar juhoknak és bárányoknak, főként abból adódóan, hogy megjelent hárommillió muszlim Nyugat-Európában, nekik pedig nagy mennyiségben van szükségük bárány-, illetve juhhúsra, mert számukra ez a meghatározó húsféle. Igaz, hogy a gyapjúpiac pang, de a bárány piaci lehetőségei most mindent visznek – tette hozzá.