0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 25.

A Kiskunsági Nemzeti Park

Hazánk egyik legtagoltabb, éppen ezért talán legváltozatosabb nemzeti parkja 1975. január elsején jött létre. Területe meghaladja az ötvenezer hektárt, és kilenc egységből áll.

A terület már az időszámításunk előtti 3-4. évezredben lakott volt, így a Kiskunsági Nemzeti Park tája magán hordozza az ember és a természet sok száz éves együttélésének nyomait a Duna-Tisza közén.

szürkemarha

Kiskunsági Nemzeti park logóKiemelkedő természeti értékeinek nemzetközi elismeréseképpen területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra Programja 1979-ben Bioszféra Rezervátummá nyilvánította. Egyes egységei (Felső Kiskunsági tavak és puszták, az izsáki Kolon-tó, a Pusztaszeri és Mártélyi Tájvédelmi Körzet és a Csongrád-bokrosi Sós-tó) pedig a vizes élőhelyek fokozott védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény hatálya alá tartoznak. Natura 2000-es területeinek mérete pedig 180 ezer hektár, így az európai jelentőségű élőhelyeken állat- és növényfajok élhetnek háborítatlanul.

A nemzeti park működési területe lefedi Bács-Kiskun vármegyét, Csongrád vármegye egy részét, illetve Pest vármegye déli részét is érinti, központja Kecskeméten található.

A tájegységek arculata a 19. században változott meg: az akkori nagy méretű folyószabályozási munkálatok miatt csökkent a vizes élőhelyek száma, és megindult a szikesedés. Jelenleg homokbuckák, szikes tavak és füves puszták alkotta mozaiknak tűnhet a madártávlatból megfigyelt táj.

homoki nőszirom
A homoki nőszirom őshonos növényünk
Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: