Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára nyitotta meg az eseményt azzal, hogy a rendszerváltást követő lejtmenet után most meg kell újítani a hazai élelmiszeripart. Ehhez a mintegy 1500 milliárd forint pályázati forrásból 750 milliárd forintot fordít a kormány az ágazat fejlesztésére. Elsősorban a modernizációra és digitális fejlesztésekre lesz szükség, hogy behozzuk az EU tagállamokkal szembeni lemaradásunkat, és az élelmiszer-előállítás során magas feldolgozottsági szintre kell törekedni, a vertikális integráció előnyei pedig a termelésbiztonságot erősíthetik.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy olyan hazai alapanyagot feldolgozó, belpiacon és export téren is hangsúlyosan jelenlévő, a saját szakágazatuk esetében a legjelentősebb árbevétel-termelő vállalkozásokat hívnak meg az Élelmiszeripar Bajnokai Programba, amelyek konkrét, akár több évre szóló fejlesztési csomagjuk révén itthoni pozíciójukat is erősíteni tudják.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgató szerint, ha az uniós tagállamokkal és uniós átlagokkal hasonlítjuk össze Magyarországot, akkor a vártnál kevésbé vagyunk lemaradva. Magyarország agrárországként tekint magára, de a gazdaságban és a foglalkoztatottságban az ágazat betöltött szerepe kicsi, már csak az ország méreténél fogva is. Az itthon megtermelt gabonát mostanáig főleg exportáltuk, a jövőben azonban inkább a feldolgozásra és a magas hozzáadott értékű termékek előállítására kellene koncentrálni, utóbbi évről évre egyre nagyobb a kereslet. A magyar élelmiszer-gazdaságnak, – mivel volumenben nem tud versenyezni más tagállamokkal – a minőségre, a brandekre kellene építenie, mert nagyon kevés hazai húzómárka van jelenleg a piacon. Továbbá azt hisszük, hogy diverzifikált termelést folytatunk, holott mind a termelési, mind a feldolgozási oldalon 80%-ban 3-3 alágazat van.
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora azt emelte ki előadásában, hogy Magyarországon a szántóföldi növénytermesztés a végletekig leegyszerűsödött, hiszen a magyar termelők javarészt búzát, napraforgót, kukoricát és repcét termesztenek. Minden lehetőségünk és képességünk megvan ahhoz, hogy akár regionális feldolgozói szerepet töltsünk be a Kárpát-medencében, de ehhez sürgős technológiaváltásra van szükség, kiemelten az Alföldön. Csak akkor tudjuk az Alföldön túlélni az elkövetkezendő 20 évet, ha a területhasználatot is újra gondoljuk, hiszen a modernizáció és a megfelelő fajtaválasztás már nem elég – mondta a rektor, aki szerint, mivel kis ország vagyunk, nem lehetünk minden termékpályán világelsők, de lehetnek olyan területek, ahol kiemelkedően teljesítünk. Ide hozta példának a baromfi termékpályát, de szerinte a sertésszektorban is hatalmas a potenciál. A minőségi takarmánytermelés is kiemelten fontos lehet, de óriási lehetőség áll a legeltető állattartásban is. Hozzátette, körvonalazódik, hogy a következő évtizedekben azok az országok mezőgazdasági termelői juthatnak versenyelőnyhöz, akik a környezeti adottságokat és a forrásokat jól használják, és válaszokat tudnak adni a klímaváltozásra.
