Benedek Fülöp, a NAGISZ Zrt. felügyelőbizottságának elnöke arra emlékezett, hogy amikor szóba került felszólalásuk az ünnepségen, akkor érdekes dolgok kerültek elő a múltból.
Többszöri átalakulás után a NAGISZ Zrt. 1995. december 31-én alakult meg, s ez napjainkban 12 céget fog egybe. Ezek közül egyik az Agráripari Szövetkezet, amelynek tagjai eddig az Ady Endre Művelődési Központot és Városi Könyvtárt tulajdonolták. A korábbi, már akkor is elavult művelődési ház helyett a KITE közgyűlését ebben a modern, minden igényt kielégítő épületben tarthatták meg.
Benedek Fülöp hosszabb vargabetűk után 4 éve került ismét kapcsolatba Nádudvarral. Amióta a NAGISZ Zrt.-t az OTP Bank működteti, azóta dolgozott itt előbb a társaság elnökeként, most pedig a felügyelőbizottság elnökeként szolgálja a céget. Ez a vállalkozás jelenleg 1400 embert foglalkoztat, az éves termelési értéke meghaladja a 85 milliárd forintot. Az EBITDA felülmúlja a 10 milliárdot, a cég nyeresége pedig meghaladja a 7 milliárd forintot, ugyancsak évente. Itt ma is tetten érhetőek azok az értékek, amelyeket manapság nem nagyon szokás elismerni, de a sikernek meghatározó zálogai.
A KITE létrehozásakor a politikai háttér nem volt ugyan kedvező, de Szabó István akkor is kitűnő taktikát folytatott. Mindehhez kellett az a politikai háttér, amit az adott körülmények között önmaga számára meg tudott teremteni. Neki köszönhető például az is, hogy az itteni eredmények hatására Nádudvarra egyaránt ellátogatott Francois Mitterand francia elnök, Helmuth Kohl, az NSZK kancellárja vagy Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió pártfőtitkára is. Az elmúlt két év során a művelődési központ további sorsáról a NAGISZ Zrt.-hez tartozó tulajdonos szövetkezet vezetője, Csirkés László és az önkormányzat megbeszélései nyomán mostanra elérkezett az idő, hogy az egész, vásárlás útján, az önkormányzat tulajdonába kerüljön.
Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója a valós történésekre és tényekre emlékezett. Mint felidézte, a KITE megalapításának 50 éves évfordulóját tavaly ünnepelték, most pedig a nádudvari Ady Endre Művelődési Ház 40 éves fennállására emlékeznek. Ha párhuzamot akarunk vonni e két dolog között, abban egy valami közös, mégpedig Szabó István személye. Ő az, aki próféta tudott lenni saját hazájában, és aki óriási dolgokat tett meg a magyar mezőgazdaság fejlesztése érdekében, világszintre emeléséért. Figyelméből mindeközben jutott rész Nádudvar felvirágoztatására is. Ennek egyik példája a most 40 éves Ady Endre Művelődési Központ és Városi Könyvtár. Hatalmas ívet futott be a fejlődés vonalán ez a település.
Elnökként nemcsak a szűk környezetéről, hanem a teljes település lakosságáról igyekezett gondoskodni, s mint a példa mutatja, igyekezetét minden esetben siker koronázta.
A faluban 1963-ban épült meg hidroglóbusz, ennek létrejöttét is az állattenyésztés motiválta. Hamarosan a lakosság is hozzáférhetett a vezetékes vízhez, annak áldásaihoz. A vezetékes gáz pedig úgy kerülhetett Nádudvarra, hogy a településen létesítettek egy lucernaszárító üzemet, s a gáz odavezetését még az erősen ellenkező nehézipari miniszter sem tudta megakadályozni. Amikor Szabó István egy-egy dologgal jót tett a saját téeszének, akkor nagyon hasznos megoldásokat tudott Nádudvar lakosságának is kilobbizni. A rendszerváltozás hajnalán, 1989-ben pedig azt talpalta ki, hogy a nagyközség városi rangot kapjon.
Ragaszkodott az általa legnagyobb magyar költőnek tartott Ady Endréhez, s hogy ez a későbbiekben is így maradjon, a bejárathoz szobrot készíttetett a költőóriásról; megakadályozva, hogy valaki más nevet adjon az intézménynek.
Jelen tudósítás szerzője abban a szerencsében részeltetett, hogy több évtizeden keresztül legalább heti 2 napot együtt tölthetett Szabó Istvánnal. Az ő KITE-elnöki gépkocsijában utaztunk, néha bizony 1000 kilométert is megtéve naponta. Nagyon gyakran fordult elő az, hogy a menetközben beállt ritka csöndet Szabó István egy-egy Ady-vers elmondásával törte meg.
