A hazai választékban május közepétől július első dekádjáig érő fajták találhatók, összesen 31 fajta és klón. Túlnyomó többségük hazai nemesítésből származik, a sok átalakuláson átesett gyümölcstermesztési kutatóintézet érdi állomásán születtek. Az első fajták tájszelekcióból származnak, a többi keresztezését Brózik Sándor indította el és Apostol János folytatta. Nagy előrelépés volt, hogy sikerült öntermékeny cseresznyét is létrehozniuk, ezek a fajták férfinéven szerepelnek (például Alex, Paulus, Petrus, Sándor). Nagy előnyük, hogy egyetlen fa is ad termést, szemben a többi fajtával, amelyeknek pollenadó partnerre is szükségük van a terméshozáshoz.

Legkorábban érő fajtánk a Rita, ami a Münchebergi koraival egy időben, május 20-25. körül szedhető. Széles kúp alakú gyümölcse 23-24 mm átmérőjű, már pirosan is ehető, teljes érettségben bordó színű. Fényes héja sajnos könnyen reped. Íze kellemes édes-savas. További előnye a fa viszonylag kis mérete, lehajló gömb alakú koronája. A korai fajták közül jól termékenyíti a Bigarreau Burlat, a Petrus, a Tünde, vagy a Vera.

Következő az érési sorban a Sándor, ami május végén kezd érni, és mint a nevéből kitűnik, öntermékeny fajta, sok másik cseresznye pollenadójának alkalmas. Sötétbordó gyümölcse kissé megnyúlt gömb alakú, 24-25 mm-es. Húsa közepesen kemény, édes-savas ízű. Középerős növekedésű fája laza kúp alakú koronát nevel.

A Tünde gyümölcse valamivel nagyobb, mint az előző fajtáké, 24-26 mm az átmérője, alakja a kocsány felől lapított gömb, héja fényes, sötét bordópiros. Igen bőtermő, betegségekre kevéssé fogékony fajta. Fája középerős-erős növekedésű. Jó pollenadója a Paulus-Petrus-Sándor-hármasfogat.