Két évvel ezelőtt egy netes TED-előadást hallgatott Nagy János, a Szarvasfarm vezetője, amelyben Allan Savory zimbabwei biológus az erőforrásokkal való gazdálkodás rendszerszemléletű megközelítéséről, a természeti folyamatok összefüggéseiről és a legeltetéses állattartás ökológiai szerepéről beszélt. Az ott kapott információk, valamint számos külföldi és néhány hazai témába vágó forrás hatására átalakította az 1360 hektáros bőszénfai gazdaság működtetésének gyakorlatát.
– Mindig is szerettem volna, hogy műtrágyák, vegyszerek, antibiotikumok, féreghajtók felhasználása nélkül, a lehető legkisebb környezeti kártétellel gazdálkodjunk. Ma már lehetségesnek tartom ennek megvalósítását. Miután végig hallgattam Allan Savory, Gabe Brown és a hozzájuk hasonló úttörők előadásait, ráeszméltem a talaj-növény-állat kapcsolat néhány összefüggésére, az évmilliók óta működő ökoszisztéma-folyamatok egészségének fontosságára. A szarvastenyésztés kiváló iskola volt arra, hogy megtanuljam értékelni és figyelni a környezeti hatásokat. A gímszarvasok vadállatok, ezért sokkal érzékenyebben reagálnak a rossz döntésekre, legyenek azok takarmányozási, vagy tartási hibák. Gyepterületeinken azt láttuk, hogy a növényállomány biodiverzitása lecsökkent, és a termés mennyisége is gyér. Ezt korábban műtrágyával próbáltuk orvosolni, de ezzel csak azt értük el, hogy a talajban lévő szerves anyagok bomlása felgyorsult, amivel hirtelen megnőtt legelőnk hozama. Azonban így csak ideiglenes eredményt értünk el, és amikor a műtrágyát átmenetileg elhagytuk, az eredeti állapothoz képest még fajszegényebbek és gyérebbek lettek a legelőink.
A regeneratív szemlélet előtt
A regeneratív szemlélet megismerését követően visszanyúltunk az alapokhoz. A természetben ugyanis minden mindennel összefügg, ezeket az ökológiai folyamatokat pedig ugyan meg lehet bolygatni, de az hosszú távon nem kifizetődő. Természetesen nincs egységesen, minden gazdálkodásra alkalmazható receptúra, de vannak ökológiai alapelvek, amelyek betartásával jövedelmezően, környezetünk számára is előnyös hatásokat érhet el a gazdálkodó. Ilyen például a biodiverzitás és a talajok szervesanyag-tartalmának növekedése, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése. Bőszénfa sajátos helyzetben van, közel kétezer legelő állatnak ad otthont. Sok esetben a különböző fajok együtt legelnek (néha a vad és a háziállatok is).
Érdekes például megfigyelni, hogy másként táplálkoznak és más növényi részeket fogyasztanak a szarvasok, a lófélék és a bivalyok, de ezek a legelő állatok eltérő hatást gyakorolnak többek között a ganajtúrófajok megjelenésére és a talajban élő mikroorganizmusokra is; így válik komplex, összefüggő rendszerré a talaj, a gyep és a rajta legelő állat. Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban ez a komplex szemléletmód már jó ideje ismert és bevett gyakorlat, ezt képviselik a Savory Institute külföldi és magyar oktatói is – magyarázta Nagy János.