Számíthatunk a váratlanra

Mert három kisgyerek mellett ősztől tavaszig semmi sincs rendben. Egymást érik a kisebb-nagyobb betegségek, amik rendre átmennek a család felnőtt tagjain is. Ilyenkor az állatokra fordított idő pont fél-egy órával több, mint ami jó érzéssel elviselhető. Tavaly túlzott optimizmussal vágtam neki ennek az időszaknak, idén viszont azt hittem, felkészült vagyok. Felesleges kakasaim rég levágtam, a kecskéim fedeztetését leboltoltam egy barátnőmmel, a kacsák még híznak egy kicsit, karácsonyra épp jók lesznek. Hátradőlhetek, na! Tervezni tudni kell.

Ekkor kaptam a hírt, hogy kicsi fiam 3-4 éves korára tervezett műtétjét mégis elvégzik idén januárban, kétéves kora előtt. Komoly és kockázatos műtét várt ránk, ami felülírta minden számításomat.

Közben betegségek özöne zúdult ránk, és mikor a férjem karácsonykor úgy lebetegedett, hogy kilenc napig 39 fokos lázzal nyomta az ágyat, széttártam a kezem, és azt mondtam, ennyi. Engedem, hogy menjen. Az állatok kapjanak enni, inni, dobjunk egy kis almot a gané tetejére, és imádkozzunk a szebb jövőért.

Ha a gazda szeme nincs a helyén

Mondom a lényeget: túlestünk a műtéten, kisfiunk lábadozik, de már most is eleven, életvidám. A rettegés még nem foszlott el belőlem teljesen, ahhoz több idő kell. De addig már eljutottam, hogy – ráadásul megint covidosan – számba vegyem a károkat.

A kecskéim fedeztetése kész regény. A tanyáról, ahova fedeztetni vittük le őket Pepitával, a nagy F1-es núbiai bakkal, megléptek 9 nap után. A szomszéd faluból kerültek elő másnap, besétáltak egy portára, és elkezdték lelegelni a paradicsomokat. Vemhességvizsgálatuk nem sikerült, a doki nem látott át a hasfalon, hüvelyi UH-feje nem volt. A tanya bérlete lejárt, barátnőm építkezésbe kezdett, így hozzá sem mehettek a kecskék. Nálunk meg a kertvárosban nem tudunk elhelyezni egy kifejlett bakot. Jobb híján még decemberben beszereztem egy hollandtörpekecske-bakot. Most várom a tavaszt. Hátha Papsajtnak sikerült megugrani a feladatot…

Az utolsó, első ellésű fekete anyám sikeres volt, három szép fiat ellett. Addigra befóliáztam a garázs ablakát, és kívül-belül szalmával szigeteltem a vékony, műanyag elletőládát. Kettőnk erőfeszítéseit siker koronázta, ezek a nyúlfiak már elmúltak egy hónaposak. Már a kicsi alomszámokon látszik, hogy a nyulakat aligha takarmányoztam megfelelően. Szénát és abrakot kaptak, de a vitamin bizony ebben az időszakban elmaradt… gazda

Amik aztán mindent összeszartak az udvaron, ahol a gyerekek játszanak, és bizony megtisztelték az eziránt nem túl lelkes szomszédunk birtokát is. Alkonyi, létrás vadászatok hosszú során sikerült csak őket elejtenem…