0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 11.

100 éve is megbecsülték a lovak fogait, és ez nem véletlen! 

“Ajándék lónak ne nézd a fogát!” - tartja a mondás. Pedig az első, amit egy állatorvos már régen is megvizsgált, az a fogak és azok állapota volt. Miért? 

Lófogászat régen és ma

A lovak metszőfogából meg lehet saccolni ugyanis a lovak életkorát. Idős, kivénhedt csatalóra nem volt senkinek szüksége, amikor a lovak még munkatársak voltak. Hiszen az idős lovak sem a szántóföldeken, se a bányákban, se fuvarozásban, se a háborúban nem tudtak már úgy teljesíteni, mint fiatalabb, egészségesebb társaik.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy már az ősi Egyiptomban rendszeresen reszelték a lovak fogát. Mongóliában pedig egy kb. 3.000 éves olyan lófogsort találtak, ahol a farkasfogakat sebészileg távolította el az ember.

Őseink gondolatait arról, hogy hogyan lehet a lovak szájüregében a “kényelmet” biztosítani és ezáltal egyben a takarmányhasznosítást is optimalizálni a Museum of Equine Dentistry-ben (Lófogászati Múzeum) olvashatjuk.
lovak ló fogsor
Fotó: Alexa, Pixabay

Farkasfog a zabla útjában

A lovak növényevő állatok, s ehhez igazodik fogazatuk is. A metszőfogaik a szálastakarmány megmaradásáért és letépéséért felelős. Annak érdekében pedig, hogy a növényi rostokat megfelelően fel tudják aprítani, ún. zománclécekkel rendelkeznek az őrlőfogaik. A fogak eltérő funkciójából adódik a metsző- és az őrlőfogak morfológiai különbsége is.

Bár nem minden ló rendelkezik farkasfoggal, ami nem más, mint a legelső őrlőfog funkcióját vesztett maradványa (rudimentuma), mégsem szabad róla sem elfeledkeznünk.

Méretéből és helyzetéből adódóan gyakran okoznak lovaglás vagy hajtás során diszkomfortot a zablával való érintkezés során. Ez is már egy régóta ismert tény, ami bizonyos időre feledésbe merült.

ló lovak zabla kantár farkasfog

Hiába a jó takarmány, ha nem hasznosul!

Az anatómiai adottságoknak is köszönhetően (az alsó állkapocs íve keskenyebb, mint a felsőé), valamint a nyolcas alakú rágó mozgás csökkenése az abraktakarmány etetése során is segíti az őrlőfogak szélein (felső fogsor külső, pofa felőli, az alsó fogsor belső, nyelv felőli szélén) az éles szélek (csipkék) kialakulását. Mindez a szájüregben kialakuló diszkomfortot, a pofa és/vagy nyelv nyálkahártyájának sérülését okozza.

Emellett bizonyos egyedekben hullám-, lépcső- vagy akár ún. olló fogazat is kialakulhat. Ez mind-mind rontja a takarmány megfelelő előkészítését (felaprítás, nyállal való összekeverés).

Az elváltozások súlyosságától függően eltérő tünetek tapasztalhatók az érintett lovaknál. Evés során jelentkező gyakori tünet például a takarmány szórása, a bagózás, a fejrázás vagy a fokozott nyálzás.

A takarmányhasznosítás szinte minden esetben csökken, ami azon felül, hogy pazarlást okoz súlyosabb és/vagy hosszabban fennálló esetben a ló kondíciójának romlásához (fogyás) vezet. A nem megfelelően előkészített takarmány a ló életét veszélyeztető kólikát is okozhat.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu