Túlsúlyban a csoportos kezelés
Hazánkban az előző évhez képest 29 százalékos, 2011-hez képest pedig 42 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Magyarországon a legtöbbet használt hatóanyagok a tetraciklinek (32,9%), penicillinek (29,3%) és a pleuromutilinek (7%). A kritikusan fontos hatóanyagok aránya is tovább csökkent, a fluorokinolonok 56 százalékkal, a kolisztin 52 százalékkal, a 3-4. generációs cefalosporinok pedig 31 százalékkal alacsonyabb eladási mennyiségekkel zártak a korábbi évhez képest.
Egyedi kezelés során injekció formában 5 százalék, valamint a készítményeknek az 1 százaléka volt intramammális vagy egyéb készítmény. A beérkezett adatok alapján jól látható, hogy az összes felhasznált készítmény túlnyomó többségét csoportos kezelés során alkalmazták, aminek túlsúlyát – az EU elvárásai, de össztársadalmi érdekből is – a jövőben az egyedi, célzott kezelés felé kell eltolni.
Négy kategória
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) antimikrobiális tanácsadó szakértői csoportja 4 fő kategóriába sorolja az érintett készítményeket:
Az EU határozatban írta elő minden tagállam számára, hogy bizonyos zoonotikus és kommenzalista baktériumfajtok rezisztenciáját adott hatóanyagok vonatkozásában szükséges vizsgálni. Emberi fogyasztásra szánt állatok vágóhídi mintáiból vagy kereskedelmi friss húsmintákból. Az import mintákat is szükséges vizsgálni, így az is jól látható, hogy milyen rezisztens baktériumok érkeznek hazánkba.
Az idén februárban jelent meg az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) közös jelentése a IV. JIACRA, jelentősége, hogy összehasonlítja és megpróbál különféle összefüggéseket találni a humán felhasználási, a humán rezisztencia, az állategészségügyi eladási, valamint az állategészségügyi rezisztenciaadatokból. A jelentés segítséget nyújt a döntéshozók számára a legjelentősebb trendekről, melyekkel kapcsolatban intézkedés szükséges. Továbbá egyszerűsített összefoglalókkal hozzájárulhat a tagállamok nemzeti politikájának kialakításához. A jelenés további fő eredményének mondható, hogy egyenes arányú összefüggést mutatott ki az antibiotikumok felhasználásával és az antibiotikumrezisztencia csökkentése között. Az élelmiszertermelő állatokban az indikátor, illetve a humán invazív E. coli érzékenysége jócskán megnőtt 2014 és 2020 között azon országokban, melyek jelentősen csökkentették a felhasználásukat élelmiszertermelő állatokban és a humángyógyászatban egyaránt.
Egy hónap áll rendelkezésre
Az AMR-támogatási jogcím háttere, hogy az elfogadott KAP Stratégiai Tervben olyan jogcímek szerepelnek, mint a(z):
- mintavétel és rezisztenciavizsgálat elvégzése;
- preventív termékek alkalmazása (takarmánykiegészítők – baromfi);
- antibiotikum-csökkentési terv kidolgozása;
- elektronikus adatgyűjtési rendszer alkalmazása
- nagy létszámú sertés-, szarvasmarha- és baromfitelepek
- kedvezményezett: mezőgazdasági termelő.