Neked köszönhetjük az első magyar nyelvű BLW-könyvet, amely alapja a falatkás étkezés. Hogy látod, ma Magyarországon mennyire népszerű ez a módszer szülők/védőnők/orvosok körében? Történt változás az elmúlt évek során?
2019-ben jött ki az új magyar ajánlás, amely akár lehetett volna egy nagy ugrás és felzárkózás a nemzetközi irányokhoz, de ez nem így történt, hiszen hiába tudták, hogy amit a BLW-ről leírtak, az konkrétan hazugság (a hivatkozott kutatások egész pontosan az ellenkező eredményre jutottak, mint amit a szerzők megfogalmaztak), mégis megjelent így. Ez akkora negatív visszhangot keltett szakmai körökben, hogy kénytelenek voltak korrigálni és finomítani legalább egy, szakembereknek szóló kiadványban, de még így is
Éppen emiatt, mivel a hivatalos állásfoglalás ez, az egészségügyi szakembereknek pedig sokszor – teljes érthető okokból – sem idejük, sem energiájuk nincs a legfrissebb külföldi ajánlásokat keresgetni és olvasgatni, ezért egyrészt a hagyományokra, másrészt pedig a hazai ajánlásra alapoznak. Így lehet, hogy mai napig bevezetési sorrendes táblázatokat osztogatnak az olyan tanácsok mellé, minthogy (cukros) babakekszet mártogassanak a szülők gyümölcslébe, és így vezessék be a glutént.
De még így is az a tapasztalatom, hogy egyre többen mondják azt a konzultációkon, hogy a védőnő/gyerekorvos végre nemhogy hallott már esetleg a BLW-ről, hanem még támogatja is azt.
Erről is van kutatás egyébként, hogy a „rendes, felnőttes” mediterrán diétás ételekkel hozzátáplált és az ipari bébiételekkel hozzátáplált csecsemők mikrobiomja mennyire eltér, ma pedig ugye már tudjuk, hogy a legnagyobb immunszervünk a bélrendszerünk.
A szülők között pedig egyértelműen egyre nagyobb ismertségre és kedveltségre tesz szert a BLW és a falatkázás, már csak azért is, mert az „első generációs BLW-sek” szépen cseperednek, és ezeknek a családoknak a környezetében egyre többen látják a hosszú távú előnyeit, hogy ezek a gyerekek sokszor mennyire nyitottak, „jó evők”, sok zöldséget, gyümölcsöt esznek.
Persze nem a BLW a szent grál, és a pürézést is lehet jól csinálni – a kettőt közelíti a legtöbb külföldi ajánlás azáltal, hogy leírják, lehet pürézni, csak az érettség jelei után teljesen felesleges. Még ha pürével kezdünk is, akkor is adjuk oda a kanalat, hagyjuk, hogy belenyúljon a baba (önállóság bátorítása). Illetve minél hamarabb, de lehetőleg nem később mint 6-7-8 hónapos korban kezdjünk másfajta textúrákat, puha falatkákat is adni. Ilyen esetben mindegy, hogy az első napokban, pár hétben pürével vagy falatkákkal kezdtünk.
De ha képesek önállóan enni 6 hónaposan, akkor miért ne hagynánk ezt nekik? Nem véletlen tapasztalják sokan, hogy a baba szájzárat kap, ha a kanállal közelítenek felé, és csak az érdekelné, amit a szülők esznek.
