0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 6.

A gyerekek nem születnek válogatósnak – interjú Okos Tímea táplálkozási tanácsadóval

A szakembert arról kérdeztük, hogyan tudták megoldani a kisgyerekkel történő utazást és táplálkozást, hogyan lesz valakiből válogatós gyerek, és mi a véleménye a hazai hozzátáplálási ajánlásokról.
Okos Tímea táplálkozás- és életmódtanácsadó

Okos Tímea küldetésének és hivatásának tekinti, hogy az egészséges életmód és a tudatos táplálkozás területén segítse az embereket, családokat. A hazai BLW (Baby Lead Weaning), vagyis a falatkás, igény szerinti hozzátáplálás „szóvivője”, akinek elektronikus formában megjelent az első magyar BLW-könyve is. Tímea azt vallja, hogy a jóllét minőségi étkezéssel, mozgással és önmagunkkal való törődéssel kezdődik; a következő generáció egészsége pedig a mi kezünkben van.

Nem olyan rég még Nicaraguában éltetek, számos országban jártatok már a családdal. Mi az a legfontosabb tudás, amit a táplálkozás kapcsán magaddal hoztál az egyes országokból?

A fiunk most lesz 6 éves, és 60 országban jártunk már együtt. Ezekről az utakról a legszebb emlékeink és legjobb közös élményeink között a közös gasztro-felfedezések előkelő helyen szerepelnek, hiszen egy új ország, kultúra felfedezésének egyik legjobb módja az adott hely konyháján és ételein keresztül vezet. Ehhez pedig nyitottságra, rugalmasságra van szükség – nekem ezt éppen az utazás (és a pszichológia) adta meg, hiszen korábban sok éven keresztül voltak étkezési zavaraim. Az utazás nyitotta ki a világot ezen a téren is, és mutatott rá, hogy milyen börtönbe tudjuk zárni magunkat a merev és szigorú szabályokkal.

Azt gondolom, hogy az élhető, fenntartható, egészséges életmód elsősorban rugalmas, kíváncsi és nyitott, hiszen, ami lelkileg nem egészséges (például ha egész nap vagy utazáson keresztül azon aggódunk, mit is fogunk enni, minden ekörül forog), az testileg sem lesz az.

Ugyanígy nyitottságra és elfogadásra tanít azt látni, hogy máshol mások az „elfogadott” ételek és alapanyagok – például Nicaraguában a világ végén (13 óra folyami hajózásra a „civilizációtól”) a dzsungelben iguánát fogtak nekünk, Francia Guyanában a szaramaka gettóban pedig éppen általuk vadászott tapírt és majmot készítettek, vagy itt mondjuk tatu is szerepel az étlapon, Peruban pedig alapfogás a tengerimalac. Irakban reggelire sajtot, joghurtot meg mindenféle tejterméket esznek, és nem is hallottak még mondjuk érzékenységről/allergiáról (meg a gyerekmenüről), ahogy Nicaraguában sem.

Iraki gasztrokaland gyerekmenü nélkül
Forrás: Okos Tímea Instagram oldala

Vannak még olyan szegletei a világnak, ahol látni lehet, hogy az emberek még mennyivel nagyobb harmóniában vannak a természettel, az onnan származó alapanyagokkal és így az étkezéseikkel is.

Amikor egy buborékban élünk, akkor mások vagy más népek étkezési szokásai felett könnyen ítélkezünk, de az utazás és a (gasztro)felfedezések alázatra, nyitottságra, kíváncsiságra és rugalmasságra tanítják az embert – és éppen ezt szeretnénk átadni, vagyis fenntartani a fiunknak, hiszen minden gyereket az explorációs, felfedezési vágy hajt, csak ezt könnyen kiöli belőlünk a környezetünk.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: