0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. november 7.

Királyné gyertyája – egy virág, mely fehérbe öltözteti az utat a Balkántól hazánkig

A királyné gyertyája (Asphodelus albus) egy olyan védett növényfaj, mely az Asphodelus nemzetségbe, a fűfafélék családjába tartozik.
királyné gyertyája
Egyéb nevei: fehér aszfodélosz, genyőte, fehér genyőte. Fotó: Molnár Péter

Érdemes majd május elején a Sárvár és Ostffyasszonyfa közötti úton járnunk, mert az út rézsűjét fehérbe öltözteti ezernyi, liliomra emlékeztető virág, mely a királyné gyertyája nevet viseli. Még a botanikában kevéssé járatos embereknek is azonnal feltűnhet, hogy itt egészen más jellegű növényzettel találkozik, mint az Alpokalja bükkös vagy gyertyános-tölgyes erdeiben. Ez a feltűnő szépségű növény a királyné gyertyája.

A Földközi-tenger vidékétől Görögországon, Olaszországon, Spanyolországon át északi irányba az Alpokig fordul elő, és hazánkban éri el összefüggő elterjedési területének északi határát.

Hozzánk minden bizonnyal a jégkorszakot követő melegebb időszakban a Balkán felől érkezett, amikor több melegkedvelő, szubmediterrán növény elterjedési területe is északabbra tolódott.

Évelő növény, 100-120 cm magasra nő. Levelei tőlevélrózsát alkotnak, szálasak, igen hosszúak, akár 60 cm-esek is lehetnek, háromszögletűek, sötétzöldek. A tőkocsány levéltelen. A virágzat egyszerű vagy alig ágas, végálló, tömött fürt. A lepellevelek fehérek, barna közép­erűek, keskeny elliptikusak.

A porzószálak messzire kiállnak, a portokok pedig feltűnő narancssárga színűek.

Virágzása május elején kezdődik. A virágok nem egy időben nyílnak, az alsók kezdik, majd sorban követ­keznek a föntebbiek, ezért egy-két hétig is elhúzódik. Miközben a virágok nyílása a csúcs felé halad, a virágzat alsó részén megjelennek a még éretlen, zöld tok­termések.

Védett, reliktum faj, de aki mégis a kertjében szeretne gyönyörködni a virágjában, az kertészeti boltokban beszerezheti termesztésből származó töveit.

királyné gyertyája
Fotó: Molnár Péter

Királyné gyertyája: hol keressük?

Magyarországon főleg a Dunántúl délnyugati részén – Bakony, Bakonyalja, Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység, Kemeneshát, Kemenesalja, Belső-Somogy – nő. Elterjedésének északi határa Vas megyében, Sitke közelében van, ugyanakkor itt jegyezhetjük az ország legnagyobb egybefüggő állományát is, ezért a fotók is itt készültek.

Hazánkban mészkerülő cseres-tölgyesekben, tölgyesekben, illetve ezek vágásaiban él.

Zárt állományokban ritkán virágzik. Legszebben erdőszéleken, nyiladékokon, irtásréteken virít.


Ez is érdekelheti:

Virágot számlál és termést becsül az MI – méghozzá pontosan

Csitkenye: az erdő aranya

Forrás: Kertbarát Magazin

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: