Visszaemlékezésében szólt arról, hogy az 1949 óta működő kutatóintézet életében egyaránt találhatunk hullámvölgyeket és hullámhegyeket. Mégis inkább a sikerek jellemzik működésüket és munkájukat, ezt bizonyítják az intézetben előállított fajták és hibridek. Ha összefoglaló értékelést kell megfogalmazni, akkor abban nagyobb részarányt képviselnek a pozitív dolgok, s ez így van ma is. Most annak örülnek, hogy egyedül ők maradtak talpon, mert nem tartoznak egyetlen egyetem felügyelete alá sem. búza

A kalászos gabona, kiemelten az őszibúza-nemesítés helyzetéről, kilátásairól Mikó Péter, az intézet szakirányú vezetője adott átfogó tájékoztatást.

A meleg különösen igaz volt februárra, márciusra és április első felére, amikor a 30 éves átlagnál plusz 2, plusz 4 Celsius-fokkal mértek melegebbet. Ebben az időszakban a búza fenológiai állapota már-már közel egy hónappal előbbre tolódott, aztán megérkezett április második fele, amikor nálunk a felmelegedés válik általánossá, ezúttal a hőmérséklet visszaesésének lehettünk tanúi. Az azóta eltelt időszakban helyreállt a rend, mert a hőmérséklet következetesen megfelel a 30 éves átlagnak.

A csapadékkal kapcsolatban összetettebb tapasztalatokról hallhattunk. Martonvásáron nem beszélhetnek sem csapadékhiányról, sem csapadéktöbbletről, náluk minden az átlag szerint alakult, nem úgy, mint az ország más részein. Hazánk délkeleti térségében, az utóbbi esőzések dacára is 50-70 milliméter hiányt mérnek, ott a talajokból még mindig hiányzik a nedvesség. Ha pedig Nyugat-Magyarországot nézzük, ott számottevő a csapadéktöbblet, igaz arrafelé többször is erőteljes felhőszakadások riogatták a gazdákat. Júniusra jellemző, hogy a hónap első dekádjában annyi eső esett, mint máskor ebben a hónapban általában szokott.

A kéthetes lehűlés erősen közrejátszott abban, hogy idén a búzában nem kell számítanunk túlzott rozsdajárványra. Ám a hűvös utáni felmelegedésben és az esős időszakban a búzáknál megjelent a levélrozsda új rassza, ez a köztermesztésben lévő fajták egyharmadánál erőteljesen jelentkezett. Szerencsére a martonvásáriaknak vannak olyan fajtái, mint az Mv Jutas és az Mv Cifra, amelyek a spontán fertőzésben ellenállóknak bizonyultak, főként a sárgarozsdával szemben. Sajnálatos módon azt is meg kell állapítani, hogy a régebbi fajtáknál ez a fajta rezisztencia hiányzik, s ezen nincs mit csodálkoznunk, azokat más célok alapján szelektálták a nemesítéskor. Azaz egyelőre még nem mondhatunk le a gombaölő szeres növényvédelemről, mint a termesztéstechnológia megkülönböztetett eleméről.