0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 3.

Martonvásár: minden negyedik javító minőségű

Az idei martonvásári kalászos bemutatót június 12-én tartották. Mivel az intézmény az idén ünnepli létrehozásának 75. évfordulóját, ezért az elmúlt háromnegyed évszázadról szakmatörténeti visszatekintést adott Veisz Ottó akadémikus, maga is nemesítő.
Mv Seuso: a lisztjéből készült tészta felülmúlja a többiét

Az előadó szólt arról, hogy állandóan fejlesztik a búzanemesítés eszköztárát is.

A kalászos gabonáknál a nemesítéssel eltöltött idő 9 évig tart, ezalatt többféle hatás érheti az új fajtajelöltet. Ehhez a 9 évhez még hozzá kell adni 3 esztendőt, amit a fajtajelölt a fajtaregisztrációban tölt el, s csak aztán kezdődik meg a piaci bevezetése.

Martonvásáron eddig 189 fajtát állítottak elő és 123 szabadalmat nyertek el a fajtáikra és eljárásaikra. A posztregisztrációs kísérletekben 8 termőhelyen vizsgálják országszerte kódszám alatt az egyes fajtákat. Ennek alapján hivatalosan állítható, hogy a korai búzák között az Mv Kondás (kekszbúza) a negyedik, míg az Mv Seuso az ötödik, tehát előkelő helyen szerepel. A minőségorientált nemesítés eredménye Martonvásáron az Mv Felleg és az Mv Nádor, mindkét fajta a 2., 3. helyen szerepel a versenyben, jó a sikértartalmuk és évről-évre megbízhatóan hoznak termést. Az Mv Seuso azzal tűnik ki társai közül, hogy a lisztjéből készült tészta minősége a többit felülmúlja. Ha a vetőmag-szaporítást nézzük, akkor a tavalyi vetésű és idei aratású fajták között hazánkban vezet az Mv Nádor, tavaly 3. volt, idén 2. helyre került az Mv Ménrót. Az Mv Nemere a 6. helyen szerepel ezen a listán, de tisztában kell lenni azzal, hogy ez egy felfutóban lévő búzafajta, a következő években várhatóan előbbre kerül a vetési területen elfoglalt helye folytán. Az Mv Seuso ma még csak a 16. helyen szerepel a vetőmag-szaporításban, de javító minősége alapján nem okozna meglepetést, ha rövidesen a hazai vetésterület 20-30 százalékán ezt a fajtát termesztenénk.

Mv Kondás: kekszgyártási célokra nemesítették
A martonvásári búzanemesítést jellemzi az az adat, hogy minden 4. búzafajtájuk, amely állami minősítést kapott, javító minőségre képes. Ez azt jelenti, hogy nem átlagos malmi, tehát nem 12-13 százaléka fehérje, hanem elérheti a 15 százalékot is, ami a világ legigényesebb búzatőzsdéin is keresetté tehet egy fajtát.

Mindez természetesen csak akkor igaz, ha a tápanyagellátásáról a gazdák nem feledkeznek meg, elnézve a kialakult helyzetet, ennek a kívánalomnak évek óta nem tudunk megfelelni, erre hiába várakozunk. A javító minőségűek választékát bővíti az Mv Bakos és az Mv Kenéz. Ez az év abban a tekintetben kivételes, hogy idén a martonvásáriaknak nincs bejelentett új búzájuk. Ugyanakkor nagy erőkkel koncentrálnak arra, hogy az Mv Seuso iránt megnyilvánuló vetőmagigényt ki tudják elégíteni, szeretnék ezt a fajtát záros határidőn belül a köztermesztésben felfuttatni. Az Mv Fellegnek az Mv Ménrót egy korábbi változata, ennek a malomipari tulajdonságai kiemelkedően kiválóak. Az Mv Kondás nem étkezési búza, hanem kekszgyártási célokra nemesítették és termesztik, ami bizonyítja, hogy az őszi búzán belül is léteznek különböző nemesítési és termelési célok.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: