A virágszárítás hagyománya az ókori civilizációkig nyúlik vissza, hiszen már az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is használták a szárított virágokat gyógyászati ​​és dekorációs célokra. A gyakorlat azonban csak a viktoriánus korszakban, a 19. században vált igazán divatossá. A viktoriánusok a floriográfia – a virágok nyelve – iránti szeretetükről ismertek, a szárított virágokat pedig azért becsülték, mert képesek érzelmeket közvetíteni még jóval azután is, hogy a friss virágzás elhalványult.

Ezek most a legdivatosabb virágok, amelyek bekerülhetnek csokrokba, lakásdíszekbe, vagy koszorúkba és amelyek közül jónéhány a legtöbb kertben meg is található. A nyáron ezekből érdemes begyűjteni és szárítással tartóssá tenni.

Levendula (Lavandula)

A levendula nyugtató illatáról és gyönyörű lila árnyalatairól híres. Erős szárának és hosszan tartó illatának köszönhetően tökéletes választás a szárított készítményekhez.

Sóvirág  (Limonium sinuatum)

Szárításkor megőrzi élénk színeit, és kellemes textúrát ad a kompozícióknak.

Szalmavirág (Xerochrysum bracteatum)

Egyedi, papírszerű textúrájú, többféle élénk színben pompázik. Tartóssága és feltűnő megjelenése miatt népszerű választás.