A felmelegedés hatására aggasztóan gyorsan olvadnak a magashegységi és sarkvidéki jégsapkák. A tengerszint potenciális emelkedése mellett a hegyvidéken a vízkészlet is veszélybe kerül, mivel sok helyen a gleccserek tárolják az éltető nedűt. Bár maguk a „jégfolyók” nem sok lénynek adnak otthont, mégis van pár különösen ellenálló faj, mely csak itt él. Így visszahúzódásukkal ezek a lények is eltűnnek.
A visszamaradt kopár, marsbéli tájra emlékeztető felszín sem túl csábító élőhely. Azonban tudósok egy csoportja most azt tanulmányozza, hogyan képes benépesülni és átalakulni az egykor jég uralta terület. A kutatáshoz több olyan sarkvidéki és magashegységi részen vizsgálódtak, ahol visszahúzódott az állandó jégtakaró. 46 ilyen helyszínen több mint 1200 mintavételi helyről gyűjtöttek talajmintákat.
Az eredményeik egészen meglepőek voltak: egy új ökoszisztéma formálódásának különböző stádiumait sikerült megfigyelniük.
Új élőhely születik
Először a legapróbb élőlények vernek tanyát a kopárnak tűnő helyeken. Baktériumok, algák, és protiszták (ezek olyan egy vagy többsejtű élőlények, melyek sem az állatok, sem a növények, sem a gombák országába nem sorolhatók) népesítik be a talajt. Ezek az apró életformák meglepően gazdag társulásokat képesek alkotni önmagukban is.
Ennek oka, hogy előbbiek képesek lebontani a kőzeteket felépítő ásványi anyagokat úgy, hogy az a nagyobb fajok számára is felvehető legyen. Így már megtelepedhetnek olyan pionír fajok, mint a zuzmók, mohák és fűfélék, melyek képesek elviselni a szélsőséges körülményeket. Hiába húzódott ugyanis vissza a jég, ezek a területek még mindig hidegek és szelesek.