Amint a pionír fajok megtelepednek, és életciklusuk során már elpusztult belőlük valamennyi, elkezd felhalmozódni a szerves anyag, mely gazdagítja a talajt. Ezzel már magasabb rendű növények is képesek gyökeret verni az új területen. Majd jönnek az őket fogyasztó növényevő állatok, és a rájuk vadászó ragadozók is.
A kialakuló ökoszisztémák azonban nem egyformák: lehetnek egészen egyszerűek, és nagyon összetettek is. Például az Antarktisz jégmentes félszigetén főként a lombosmohák dominálnak, néhány ellenálló ugróvillás és medveállatka-fajjal.
Mitől lesz összetett egy ökoszisztéma?
A kutatás rámutatott, hogy inkább az idő az, ami befolyásolja egy kialakuló élőhely biodiverzitásának mértékét, semmint a megjelenő fajok és azok közti interakciók.
A mikroorganizmusok segítik a pionír növények megtelepedését azzal, hogy felgyorsítják a tápanyagban gazdag talaj létrejöttét. A baktériumok és a gombák lebontják az elhalt növényi részeket és felvehető összetevőkké alakítják őket. Ez a humuszképződés folyamata, mellyel gazdagodik a talaj tápanyagtartalma.
Ezért cserébe a növények új élőhelyet és táplálékot hoznak létre az állatok számára. Az állatok pedig egymással lépnek interakcióba. Ilyen lehet a ragadozó-zsákmány kapcsolat, mint a sarki róka és a nyúl. Vannak úgynevezett ökoszisztéma mérnökök is, ilyen a földigiliszta. Ez az állat ugyanis az elhalt növényi anyagok elfogyasztásával gazdagítja a talajt, amivel még több növény, és ezáltal újabb növényevők és ragadozók megtelepedését segíti elő.
Még egy meglehetősen kopárnak tűnő környezetben is az ott lévő organizmusok és a közöttük lévő kapcsolat igen komplex lehet.
Ez is érdekelheti:
