A gubacs felülete simább, nem olyan ripacsos, mint a málna-gubacsszúnyog esetében. Általában egy vesszőn egy álgubacs képződik, erősebb fertőzés esetén lehet több is. A károsított helyeken a vesszők könnyen törnek. Egynemzedékes faj, a lárvák telelnek át a vesszőkben készített bábkamrában, és a következő tavasszal alakulnak át bábbá. Az 5-8 mm-es fémes sötétzöld bogarak május-júniusban hagyják el a bábkamrát, majd érési táplálkozásba kezdenek, a málna, a szeder és a vadrózsa leveleit karéjozzák. Június első felétől lerakják tojásaikat a friss, zöld málnahajtásokra. A díszbogár károsítása ellen – életmódjából és jellegzetes kárképéből adódóan – legegyszerűbben a megvastagodott vesszők kivágásával és elégetésével védekezhetünk a szüret után.
A málna bimbói és virágai a kis málnabogár, a málnarágó virágmoly, a málnasodró tükrösmoly, a szamóca bimbólikasztó és a májusi cserebogár károsításának esnek áldozatul.
A 3,5-4 mm hosszú, szürkéssárga testű bogár érési táplálkozása során virágport fogyaszt, amihez berág a bimbó belsejébe. Kártétele folytán a termés féloldalassá, értéktelenné válik. A bogarak némi kárt a fiatal levelek kilyuggatásával is okoznak. Lárvája a málna termésében fejlődik. Elpusztítja a vackot, a magvakat, összefurkálja a részterméseket, a kifejlődő termés torz lesz és gyakran le is hullik. Nedves, csapadékos években a termés 20-30%-át is elpusztíthatja. Évente egy nemzedéke fejlődik, zömmel az imágók telelnek át 5-20 cm mélyen a talajban. Ha kártételét észrevesszük, általában elegendő a fertőzött részek összegyűjtése. Mivel a lárvák a gyümölcsben fejlődnek és legtöbbjük a talajra hullott gyümölcsből mászik ki, ezért célszerű rendszeres összeszedni a lehullott bogyókat. A bogarak ellen úgy védekezhetünk, hogy megakadályozzuk a virágok megjelenése előtt rajzó egyedek tojásrakását. A virágzás alatt természetesen a méhekre nem veszélyes szerekkel, méhkímélő technológiával (naplemente után) védekezhetünk.
A málnarágó virágmoly a vadon termő, de a termesztett málna kártevője is. A fiatal hernyók kezdetben kizárólag a virágban a húsos vacokkal, majd a fejlődő gyümölccsel táplálkoznak. Kora tavasszal a fakadó rügyek belsejét rágják ki, sőt a rügyön keresztül a vessző belsejébe hatolnak és ott rágnak olykor 10-13 cm hosszú járatot, amitől a vesszők csúcsrésze rövidesen elpusztul. Évente egy nemzedéke fejlődik.
A lepkék május első felében jelennek meg, ami rendszerint a málna fővirágzásával esik egybe. A lepkék a nappali órákban aktívak, a nőstény egyesével rakja tojásait a málna kinyílt virágaira. A kifejlődött hernyó nyugalmi állapota júliustól a következő év márciusáig tart. Érés előtt termésvizsgálattal állapíthatjuk meg a málnarágó virágmoly jelenlétét: egyedsűrűségétől függően a következő évben rügyfakadás után ajánlatos védekezni.
