A málnasodró tükrösmoly vagy málna-sodrómoly tavasszal és nyáron károsít. Kis, narancssárga hernyói a fakadó rügyek belsejét rágják, így azok nem hajtanak ki. Később összeszövik és megrágják a hajtáscsúcs leveleit, gyakran a hajtástengelyt is átrágják. Évente két nemzedéke van. A fiatal hernyók telelnek át a vesszők védett részein, a repedésekben és a rügyek tövénél, sűrű szövedéktok védelmében. Az áttelelő nemzedék lepkéi május végétől július elejéig rajzanak, és főleg az alkonyati órákban aktívak. A nőstények egyesével rakják tojásaikat a hajtáscsúcs leveleire.
Védekezni általában csak tavasszal kell a rügypusztítás megelőzésére, az áttelelő hernyók ellen április elején. Április közepén, két-három leveles állapotban szükség lehet a permetezés megismétlésére. A málna-sodrómoly elleni védekezés egyúttal a többi, málnát esetenként károsító sodrómoly ellen is védelmet ad.
A szamóca-bimbólikasztó bogár elterjedt kártevő. A virágbimbók kocsányát kis, sötét bogarak rágják. A kártétel nyomán a bimbók lekonyulnak, elszáradnak, és részben a földre esnek. A bogarak napközben a bokrok csúcsán, a leveleken, a bimbókon tartózkodnak. A védekezést az első bogarak megjelenésekor kezdjük el.
Közülük a leggyakoribb a májusi cserebogár károsítása. A 20-30 mm hosszú, fekete fejű, vörösesbarna szárnyfedőjű bogár tavasszal tarrá rághatja a lombot, érési táplálkozás, párosodás után a talajba rakja tojásait. A lárvák először korhadó növényi részekkel, majd a nyár végétől vékonyabb gyökerekkel is táplálkoznak. A legnagyobb kárt a kifejlett 40-50 mm hosszú, csontfehér, meggörbült testű pajorok okozzák, amikor a málna vastag gyökereit is megrágják, vagy a kérget hámozzak le. Ilyenkor a levelek először elfonnyadnak, majd elhervadnak. A májusi cserebogár három évig fejlődik a talajban. Ősszel a talajhőmérséklet csökkentésével a lárvák a mélyebb rétegekbe húzódnak és ott telelnek.
A málnában levéltetvek és különféle poloskafajok károsíthatnak még. Nagy egyedszámuk külön kezeléseket tehet indokolttá. A levéltetveket elsősorban azért kell irtani, mert különböző vírusbetegségeket terjesztenek. Megjelenésükkor a tavaszi hajtáscsúcskártétel megakadályozására már virágzás előtt védekezni kell.
A levelek fonákán szívogató levéltetveket hangyák látogatják. Az 1,8-2,0 mm-es szárnyatlan nőstények világoszöld vagy szalmasárga színűek. Július elején megjelennek a szárnyas egyedek, és mivel a faj egygazdás, a fertőzést további málna-, ritkábban szederbokrokra viszik át. A telepek nyáron is fennmaradnak, a levéltetvek megtermékenyítés nélkül, szűznemzéssel szaporodnak. A feltűnő tavaszi telepekkel szemben a nyári kártételük alig vehető észre. Az ivaros nemzedék szárnyas egyedei szeptemberben jelennek meg, és a tojások telelnek át a vesszők kéregrepedéseiben. A tavaszi hajtáscsúcs- és virágkocsány-károsítást kell megelőznünk áprilisban.
A poloskák azért is veszélyesek, mert nem válogatnak a növények között, így szélsőségesen sok tápnövényen képesek megélni.
Száznál is több növényfajon szívogat, így a málnán is, a gyümölcs összetöpped a károsítás nyomán. A poloskák bűzmirigyeiből származó váladék pedig beszívódik a gyümölcsök viaszrétegébe, és akár 1-2 hétig is megmarad rajtuk a kellemetlen „poloskaíz”. A kifejlett rovar kb. 1 cm hosszú, élénkzöld, a pajzs tövén 3 apró fehér folt, tövi részén kétoldalt pedig egy-egy fekete pont található. Minden fejlődési alakja károsít!
A fiatal lárvák nem tudnak repülni, a kifejlett egyedek viszont rendkívül jól repülnek, nagy távolságokat képesek megtenni. Magyarországon évente két nemzedéke van, a kifejlett alakok telelnek át.
Házikertben hatékony gyérítő módszer, ha a málnaérés előtt kézzel összegyűjtjük a poloskákat, csalinövényeket (pl. zöldbab, koriander, néhány szál gabona) ültetünk a megvédendő növények köré, vagy védőhálót feszítünk ki a növények köré. Hatékonyak ellene a piretroidok, a lambda-cihalotrin hatóanyagú készítmények. Fontos, hogy minden esetben tartsuk be a csomagoláson jelzett élelmezés-egészségügyi várakozási időt.
Ez is érdekelheti:
