0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. szeptember 8.

Gabonatermesztés: fény az alagút végén?

Cikkünk bemutatja a mezőgazdasági termelés aktuális helyzetét Kárpátalján, a betakarítás folyamatát és a közösségek önellátásra irányuló erőfeszítéseit.

Miután hónapok óta biztonságosak a vízi úton kialakított szállítási folyosók, az ukrajnai fekete-tengeri kikötők hatalmas terményraktárai mostanra kiürültek. A gabonasilók készek az új termés fogadására. Az országban, akárcsak annak legnyugatibb megyéjében, Kárpátalján is túljutottak a kalászosok betakarításának a félidején.

aratás Kárpátalján
Túl az aratás félidején

– Két kudarcos évet tudhatunk magunk mögött, így nincs mit csodálkozni azon, ha vidékünkön jelentősen lecsökkent a megművelt földterületek nagysága – magyarázza az Ung-vidéki Kisgejőcön élő Kovács Árpád falugazdász, aki maga is több hektáron termel különböző gabonaféléket. – A fiatalok jelentős része vagy a fronton, vagy a határ túloldalán, az idősebbeknek pedig, legalábbis én úgy látom, elvette a kedvét a gazdálkodástól a sok-sok bizonytalansági tényező. Tavaly­előtt a hatalmas méretű aszály, az elmúlt évben pedig a termény elfogadhatatlanul alacsony felvásárlási ára okozott komoly pénzügyi veszteségeket.

Így aztán idén legtöbben a környékünkön önellátásra rendezkedtek be, annyit termelnek, amennyi a saját jószágállományuk ellátásához szükséges.

Mindez önkéntelenül is magában hordozza a maradékelv érvényesülését. A túlnyomó többség az előírtnál kevesebb mű­trágyát használt, számos esetben elmaradt a kártevők elleni védekezés, s az is gyakran előfordult, hogy nem fémzárolt minőségi vetőmagot juttattak a talajba. Szerencsére kedvező időjárási körülmények között zajlik az aratás, a kombájnok olyan nedvességtartalommal csépelik ki a szemeket, amely már nem igényel utólagos szárítást.

– Sajnos az árpából, búzából elért 25-30 má­zsás hozamok messze nem fedezik a termesztésükre fordított költségeket – összegzi az ugocsai Tiszahát gazdáinak véleményét Oroszi József, a térség polgármestere. – Májusban, júniusban errefelé rengeteg eső hullott, és ez negatívan befolyásolta a kalászképződést. No meg számos helyen ázásfoltok keletkeztek, és néhol gombabetegség is felütötte a fejét. Jó hír viszont, hogy az árpa iránt megnőtt az érdeklődés a helybeli sertéstartó gazdák körében. Jelenleg 6500 forintnak megfelelő hrivnyát kínálnak a termény mázsájáért, ami 25 százalékkal magasabb ár, mint a tavalyi. Pedig még a nagybani felvásárlás el sem kezdődött. Ehhez valószínűleg meg kell várni a kalászosok betakarításának a végét. Sok helyről kapunk különböző információkat.

A fegyveres konfliktus kirobbanása óta az ország valamennyi vidékén jelentősen lecsökkent a termőterület, néhány régiót az aszály is sújtotta.

Kissé előre tekintve: nálunk a kukorica egyelőre mindenütt ígéretesnek mutatkozik.

Ifj. Plátku Andrással Makkosjánosi határában, a Csáky-dűlőben egy kombájn árnyékában beszélgetünk.

– Itt állunk ennek a szép búzatáblának a szélén, és úgy döntöttem, hogy nincs értelme tovább várni – mondja a fiatal gazda. – Belátom, ahol a vetést felnőtte a gyom, ott bizony még kell néhány nap ahhoz, hogy elinduljon az arató-cséplőgép. Ezen a parcellán több mint öttonnás hozamra számítok, és ennek érdekében mindent meg is tettünk.

A tábla vetéskor kapott elegendő starter műtrágyát, tavasszal idejében gyomirtóztunk, a készítménybe levélrozsda elleni szert és lombtrágyát is kevertünk. Ideje belátnunk, hogy a kevesebb gyakran több.

Adjunk meg mindent a termesztésre kijelölt részlegeknek, és akkor jön a várt eredmény. Most már csak arra lenne szükség, hogy a levágott termés egy részét megfelelő áron tudjuk értékesíteni.

Idefelé jövet szép zabtáblákat láttam…

– A zabnak kedvezett az időjárás, hisz a vetés után folyamatosan történt a nedvesség utánpótlása, és érdekes módon idén a csiga sem gyötörte meg a szárakat. Ez máskor jelentős károkat tud okozni. Úgy tapasztaltam, hogy a környékünkön a borsó is jól fizetett. Annak levágása is megtörtént.

Végül is mi volt a gond az őszi árpával, ami a legtöbb helyen gyengén, 2,5-3 tonnájával fizetett?

– Meglátásom szerint az árpa nem szereti az olyan hómentes teleket, mint amilyen a tavalyi volt, hisz ilyenkor az éjszakai fagy könnyen megszaggatja a növény gyökérzetét. No és nagyon fontos a tápanyag-utánpótlás, ami az elszabadult műtrágyaárak miatt nem volt egyszerű.

Parcelláimnak én sem tudtam megadni a hektáronként előírt három mázsa nitrogént, ám az volt a szerencsém, hogy az árpát borsó után vetettem, így ennek köszönhetően a termőrétegben elegendő tápanyag maradt.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: