A Nagykörűi Virágzástól Befőzésig Turisztikai Egyesület szakemberei a Kislépték Egyesület elnöke, Kujáni Katalin segítségével többnapos tanulmányúton vettek részt Franciaországban. Azt szerették volna felmérni, hogy ott hogyan termesztik, értékesítik és hogyan helyezik el a rövid ellátási láncban a minőségi árujelzővel rendelkező cseresznyét. A Planète Terroir francia szervezet jóvoltából nemcsak a már bevált jó gyakorlatot ismerhették meg, hanem az egész szemléletet. cseresznye

Közel 4000 hektárnyi ültetvényével és évi 15-20 ezer tonna termésével Vaucluse megye továbbra is Franciaország vezető termelője, Apt településen ipari cseresznyét termesztenek, Ventoux pedig az étkezési cseresznye kedvelt termőterülete lett. A cseresznyeszezon május közepén kezdődik, és a fajták sokféleségének köszönhetően július közepéig tart. A frissen szedett gyümölcs azonnal bekerül az értékesítési láncba, így a szedést követő napon már a fogyasztók asztalára kerül. A termelők egy csoportja által 1978-ban létrehozott Cerise des Monts de Venasque az első cseresznye- csúcsmárka lett Franciaországban: lédús, húsos és ropogós cseresznyét takar. A Comtat Venaissin és a Mont Ventoux kistérségek 21 településén 110 gazdálkodó termeszti nagyon gondosan.

A térségben nagyon jó az együttműködés a termelők, a helyi agrárkamara, a szövetkezet és a szakmai szervezetek között, így számos projekt, kutatás-fejlesztés, szakoktatás valósul meg az összefogásukkal. A La Confrerie de la Cerise des Monts de Venasque egyesületet azért hozták létre, hogy segítse a helyi cseresznye marketingjét, és a Franciaországon belüli jobb értékesítését. Elérték például, hogy több más fajta mellett uniós szinten oltalom alatt álló földrajzi jelzést (OFJ) kapjon a térségben megtalálható Bigarreau Burlat cseresznye, mégpedig Cerise des coteaux du Ventoux IGP néven. A termelők meghatározták azt is, hogy az átlagosan 24 milliméter feletti friss cseresznyéért szeretnének kilogrammonként 4 eurós (1580 Ft/kg) értékesítési árat kapni, mert efölött tud megtérülni a beruházás és az éves termelés költsége. Az idei ár 6-10 euró volt.

Az uniós oltalom elnyerését követően határozott, tudatos munka indult el. Ennek részeként a minőségi termés növelésére fókuszáltak, és célul tűzték ki, hogy az egyesület keretében új, modern technológiákat alkalmaznak. Alacsony, nagyon intenzív, kordonos művelésű, jéghálóval fedett ültetvényeket hoznak létre, melyeket 10-15 évente lecserélnek.

Ennek megfelelően osztják fel a területeiket, hogy ezt az intenzív technológiát alkalmazni tudják: cseresznye- és sárgabarack-ültetvényeket váltogatnak, illetve levendulát termesztenek. Jellemző a 80 centiméteres törzsmagasság, hogy létra nélkül is művelhető legyen az ültetvény. A támrendszert úgy alakították ki, hogy felülről öntözhető, párásítható legyen, és jusson hely a jégvédő háló, valamint a rovarkártevők (foltosszárnyú muslica, cseresznyelégy) elleni védőháló kifeszítésére is. A térségben az erős kártevőnyomás miatt biotermesztésre nincs lehetőség, integrált növényvédelemmel is épp csak kordában tarthatók a rovarok. Ez olyan komoly probléma, hogy a szakértők szerint a cseresznyetermesztés jövőjét is meghatározhatja, ha nem sikerül rá megoldást találni.

Az egyetlen lehetséges út a drágább intenzív, hálókkal védhető ültetvények létrehozása, ami viszont csak magas minőségű, homogén termék előállításakor és stabil piacokkal éri meg. A munkaerő hiánya Franciaországban is gond, ezért közös újításokon gondolkoznak a robotikai fejlesztések és munkaerő-megosztás terén.