0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 11.

Horhos-Völgyi kalandok…

Beszámoló egy életre szóló tanulmányútról, amelyet a MATE Állattenyésztési Szakkollégiumának hallgatói tettek a tardonai Horhos-Völgyi Ökobirtokra. A kiránduláson részt vevő csapat megismerkedett a birtok történetével, gazdálkodási módszereivel.

Szerzők: Móricz Sándor

Hoffmann Flóra

Nem véletlen a címválasztás, ám a nagy kaland nem a látogatás alkalmával kezdődött. Történt ugyanis, hogy egy tavalyi novemberi beszélgetésünk alkalmával Flóra (Hoffmann Flóra, a gödöllői ÁT szakkollégium elnöke) azt mesélte, mennyire el szeretnének menni a Horhos-Völgyi Ökobirtokra tanulmányút jelleggel, de sehol nem találnak hozzájuk kontaktot, ismeretlenül meg mégis milyen már rájuk írni… Kisvártatva jött a felismerés, de hát én ismerem Őket! Hiszen Gulyás Annával, a birtok gazdasszonyával régre nyúló az ismeretségünk, egy gimnáziumba jártunk Kunszentmiklósra. Kis idő elteltével össze is kötöttem a lányokat, hogy el tudják kezdeni a tanulmányút megszervezését.

 tanulmányút
A tanulmányút résztvevőinek motiváló és élményekben gazdag napban volt részük

Kora reggel álmosan, de izgatottan indultunk el Gödöllőről a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Állattenyésztési Szakkollégiumának tagjaival Tardonára. Vegyes csapat gyűlt össze a kirándulásra, hiszen volt köztünk állattenyésztő, természetvédelmi és vadgazda mérnök hallgató, valamint környezetgazdálkodási és osztatlan képzésben tanuló agrármérnök is.

Szerencsére az út zökkenőmentes volt, és amikor beértünk a birtokra: lélegzetelállító volt a látvány. Mintha egy alpesi kis falu egyik birtokára érkeztünk volna.

A tóban békák, míg a fákon különféle énekesmadarak adtak koncertet az ideérkezőknek. Vendéglátóink friss pogácsával fogadtak minket, gyors bemutatkozás után bele is vágtunk a szakmai részletekbe.

Anna férje, Kaczkó Dániel röviden ismertette a birtok történetét, elmesélte az elhatározás pillanatát, és hogy hogyan indultak el azon az úton, ahol jelenleg tartanak. Inspiráló volt, ahogy a céljaikról és az esetleges kudarcaikról meséltek. Jó volt látni, hogy a felmerülő problémák nem eltántorítják, hanem megoldások keresésére ösztönzik őket. A folyamatos tapasztalati tanulás mellett képezik is magukat szakemberek és szakirodalmak által. Tényleg nem azok a gazdálkodók, akik mindent jobban tudnak, hanem ha kell, nem restek segítséget kérni a náluk tapasztaltabbaktól – így született az együttműködésük is Dr. Szentes Szilárd okleveles agrármérnökkel, aki a gyepek fejlesztésében segíti a gazdálkodókat, illetve Ézsöl Tiborral, a Bükki Nemzeti Park munkatársával.

A fiatal gazdálkodók a precíziós állattenyésztéstől sem riadnak meg, teheneik transzponderekkel vannak ellátva, amikkel egész nap figyelni tudják a tevékenységüket, ezzel képesek megelőzni esetleges egészségügyi vagy egyéb problémákat.
Fotó: Állattenyésztési Szakkollégium Facebook oldala

Bemutatták az állataikat is, akiknek négylábú tagjai a látogatásunk alkalmával még a legelőkertben voltak. Megnéztük a magyar merinó juhokat, melyeket tavaly óta dorper kossal űzetnek, így gyönyörű fekete-fehér foltos bárányokkal is találkozhattunk. A legelő másik felébe sétálva pedig megismerkedtünk a kárpáti borzderes tehenekkel és borjaikkal, valamint Bütyökkel, a bikával is.

Látszott az állatokon, hogy szeretettel és nyugalommal kezelik őket, egyáltalán nem féltek tőlünk, és természetesen érezhető volt, hogy mindenki egyéniség.

Megnéztük a baromfiállományt is, ahol több különböző fajjal és fajtával ismerkedtünk meg úgy is, hogy ekkor még nem kezdték el a baromfinevelést. Megnéztük a Joel Salatin-féle vándorólakat, amikkel szezonban legeltetik a csirkéket.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: