Egyesek szerint a göcseji táj szépsége a dombok és völgyek harmóniájában rejlik. Ebben az értékes földrajzi, természeti környezetben rengeteg az erdő, és sok helyütt teljesen érintetlen a táj. A „szegek vidéke” remek kirándulóhely, és a falvak gondosan vigyázzák a régmúlt értékeit. Göcsej szívében fekszik Nova. A település keleti részén a Cserta-patak ezüstös csíkja kanyarog, délről szőlőhegyek tekintenek le rá, északról, nyugatról erdők ölelik körül. Ebben a zöld tengerben, költői szépségű helyen, mint óriási piros kalapú gomba bújik meg a Zalaerdő Zrt. Olgamajori Vadászkastélya.

Göcsej különös, kiismerhetetlen, már-már misztikus tájegységként él a magyarok tudatában. A göcseji települések is megőrizték a maguk regéjét és az emlékek szavát: ott találjuk a népdalokban, a kihelyezett táblákon, a megújult faluházak iratai között, a parkká alakított emlékkertekben, a régi receptek alapján készült ételek ízeiben. Itt nincs miért rohanni.

Ifj. Batthyány Zsigmond gróf 1932-ben építtette a vadászkastélyt a korábbi bikaakol és erdészház helyén. Az volt a célja, hogy kényelmes helyről indulhasson barátaival a vadászatokra. A kastély alatt elterülő völgyekben húztak először a tavasszal érkező szalonkák, s utolsónak csendesedett el a szerelmi vágyban égő szarvasbikák bőgése. Ide illett a kastély, nyugati völgyének tölgyesei közt kanyarog a halkan csordogáló Kerta-patak, ahol a vad friss vizet talál.

Páll Tamás 41 éve dolgozik a Zalaerdőnél, 1993 óta vadászati felügyelőként. Legjobb tudomása szerint nincs a hazai állami erdőgazdaságoknál még egy kollégája, aki ebben a munkakörben ilyen hosszú időt töltött volna el. Mint meséli, a Zalaerdőnek mindig is fontos volt a vadásztatás, ma is hét vadászházat üzemeltet. „Olgamajor egy kereskedelmi szálláshely, a vadászházakra jellemző speciális szolgáltatásokkal: rendelkezik a biztonságos fegyvertárolásra alkalmas bútorzattal, van csizmamosó és kennel a vadászkutyák részére, és persze összkomfortos” – avat be a részletekbe a szakember. A jellemzően magyar és német ajkú vadászokat pedig jól felkészült gondnokok segítik.

„Nálunk alapelvárás, hogy helyben készített ételeket kapjanak a vendégek, és házias ízek legyenek az asztalon. Többségében visszajáró csoportjaink vannak, és nagyban növeli a hely varázsát a minőségi vendégvárás és ellátás” – meséli Tamás.

Ennek megfelelően keresett a Zalaerdő megfelelő épületeket, amit többségében néhai uradalmi ingatlanokban talált meg. A budafai kastély a báró Zichy család, a szentpéterföldei az Esterházyak, míg az olgamajori a Batthyány család tulajdonában volt. Ennélfogva mindegyik egyedi, viszont rendeltetésük, szolgáltatásaik azonosak. A ’70-es években egy vadászó csoport általában 10-12 főből állt, ezért a legtöbb ház 6 kétágyas szobával rendelkezik. Ettől eltér Olgamajor, mert itt a nagy házban nyolc kétágyas szoba van: a földszinti apartman és az emeleten hét szoba. A kastélyt 2010-ben egy újabb épületrésszel egészítették ki, így ma már 20 fő elszállásolására alkalmas. Méreténél fogva ez a legnagyobb, legtöbb szálláshellyel rendelkező kastély. Az L-alakú épület központi részében helyezkedik el a hangulatos étkező, onnan nyílik a társalgó, valamint a lépcső, ami a két szárny emeletén kialakított saját fürdőszobás, kétszemélyes szobákhoz vezet.

Innen indul föl a lépcső az emeletre. Kell a tér, az épület tervezésénél erre is figyeltek. A felújítás a belsőépítész munkáját dicséri, akiről kiderül, faipari mérnök is egyben. Már többedik alkalommal őt bízták meg, hogy az erdőgazdaság vadászházaiban a belső berendezést tervezze meg. „Adva voltak a méretek, az ajtók helyei, korábban a vadászteremben egy másik kályha állt, amit kívülről, a folyosóról lehetett begyújtani, hogy ne zavarjanak a nagyteremben. Most egy új cserépkályha adja a meleget. A fölső gerendák még az eredetik” – mutat körbe.