Néhány hónapot vendégeskedik nálunk legszínesebb madaraink egyike, a gyurgyalag, népiesen gyurgyóka, méhészmadár vagy piripió. Május és szeptember közt láthatjuk hazánkban, majd délre vonul, a telet már Afrikában tölti. Tollazata a napfényben kékeszölden ragyog, hosszú, fekete csőre enyhén hajlított. A gyurgyalagok rovarokkal, elsősorban darazsakkal, sáskákkal, lepkékkel, szitakötőkkel táplálkoznak, de nem vetik meg a méheket sem. A méhészek ezért nemigen szívelik, annak ellenére, hogy nem fogyasztanak el annyi méhet, amennyit a számlájukra írnak.
Telepesen fészkelnek, hazai állományuk 15-25 ezer párra tehető. Költőhelyüket lösz- és homokfalakban, csatornák, mélyebb árkok, illetve folyók partfalában alakítják ki, az üreg hossza elérheti a 2 métert. A 6-7 tojásból álló fészekaljukon mindkét szülő kotlik. A gyurgyalag teljes állományának hozzávetőlegesen a fele költ Európában, míg a többi Észak-Afrikában és Ázsiában.
A darázsölyv, ahogy elnevezéséből is kitűnik, táplálékspecialista ragadozómadár. Elsősorban darazsak és méhek föld alatti fészkeit kaparja, és azok lárváival, bábjaival táplálkozik. A lakott területektől viszonylag távoli erdős területen, erdei tisztásokon, kisebb legelőkön, kaszálókon keresi táplálékát. Gemenc környékén él a legnagyobb számban, összesen pedig 800-1000 párra tehető a hazai állománya.
A darázsölyv a telet Afrikában, a Száheltől délre lévő trópusi részen tölti. Vonulásuk során elsősorban a mediterrán országokban zajló illegális vadászatok fenyegetik, de más veszélyek is leselkednek rájuk: 2018-ban egy európai vizsgálatban kimutatták, hogy a neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szerek a darázsölyvben is felhalmozódnak.
Ennek érdekében a fészkelőhelyek közvetlen környezetében az erdőállományok fenntartása, költési időszakban a zavartalanság szavatolása szükséges.
Ez is érdekelheti:
Valósággal száguld egyik virágról a másikra a magyar kolibri
