Dr. Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa három szcenáriót vázolt fel, hogy a jövőben hogyan alakulhat a Föld éghajlata a szén-dioxid-kibocsátások vonatkozásában.
Ha az első forgatókönyvet nézzük, mely szerint az antropogén üvegházgáz-kibocsátás azonnali, nagymértékű csökkentése következne be – a párizsi klímacéloknak megfelelően –, akkor 2100-ra elérhető lenne a maximum 2 Celsius-fokos globális felmelegedési szint. A második forgatókönyv szerint (a szakemberek ezt tartják a legvalószínűbbnek) 2040-től kezdődne meg globálisan a kibocsátás-csökkentés, ebben az esetben 2100-ra körülbelül a szén-dioxid-kibocsátás kétszerese lenne az ipari forradalom idején kibocsátott üvegházhatású gázhoz képest, és nagyjából ez esetben is „másfélfok”-os, kettő Celsius-fokos felmelegedési eredmény érhető el. A harmadik lehetőség, hogy semmit nem változtatunk a kibocsátás mértékén, ekkor a felmérések szerint 2100-ra több mint kétszerese lenne az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegihez képest, és mintegy 4-5 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést prognosztizálhatunk.
Dr. Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa az egymást követő száraz napok (tehát egyáltalán nem esett csapadék) maximális számát ismertette július–szeptember közötti időszakban, a háromféle szcenárió vonatkozásában. A Hungaromet adatai szerint eddig Magyarországon átlagosan 21 napig tartott az egymást követő száraz napok száma.
Ha 2040-től kezdődik el a csökkentés, szintén nem várhatunk a század közepéig lényegi változást, majd csak utána kezdődik el kisebb mértékű csökkenés, viszont ha nem változtatunk semmint, abban az esetben 30 napot, azaz egy hónapot is elérheti az egymást követő esőmentes napok száma.
Több, mint „másfélfok” Hőhullámok
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza összehasonlította 1970–1990 és 1990–2020 közötti években a hőhullámok nagyságát és a hőstresszes (38 Celsius-fok feletti) napok számát ismertette. A adatok alapján az utóbbi harminc évben évente 2-3 napon volt extrém meleg hőmérséklet, és idén júliusban volt az eddigi leghosszabb és legnagyobb területen zajló hőhullám Magyarországon. A szakember szerint 2100-ra akár 45 Celsius-fok is lehet, és évente a legmelegebb napok száma elérheti a 10-et, de akár a 40-et is, hanem változtatunk semmit a kibocsátás mértékén. Ezen adatok alapján felvázolta, hogy az erdei (15-20 Celsius-fok), a városi (18-23 Celsius-fok) és a vízi turizmus (25-30 Celsius-fok) mely hónapokra tervezhető napjainkban és 2100-ban: a hidegebb hőmérsékletre tervezhető programok lehetősége lerövidül, mindezzel rávilágítva arra, hogy az éghajlatváltozás, mint oly sok mindent, még a turizmust is befolyásolja.
További érdekességek:
