Az agrárium bizonyos tekintetben a legtöbb próbatételnek kitett gazdasági ágazatunk. A világgazdaság kereskedelmi viszonyainak változásai mellett meg kell küzdenie az egyre kedvezőtlenebb időjárási környezettel vagy a fogyasztói magatartás változékonyságával. Éppen ezért termelői és ágazati szinten is alkalmazkodni kell a megváltozott klimatikus viszonyokhoz, mint ahogyan a több lábon álló gazdák sérülékenysége alacsonyabb, illetve a nehéz körülmények felértékelték a szakmai tudást is.
A dél-alföldi 160 ezer hektáros bejelentés pedig jól mutatja a régió sérülékenységét. A mezőgazdasági kultúrák mellett erdeink közel harmadát érinti hátrányosan a csapadékhiány.
A miniszter kijelentette, az időjárási szélsősége az agrárium minden területén kikényszerítik a változást. Ezért is fontosak a vízmegtartás és az erdőtelepítések irányába tett állami és gazdálkodói erőfeszítések, a klimatikus viszonyoknak megfelelő talajművelés vagy éppen az öntözés fejlesztése. Ezt segíti az utóbbi években állami, termelői és uniós forrásokból feltöltött, 35 milliárd forintos kárenyhítési alap, s a gazdák által 715 ezer hektárra kötött aszálybiztosítás, amelyhez díjtámogatás is kapcsolódik.

A kockázatok csökkentésének olyan eszközéről is beszélni kell, mint a vetésszerkezet megváltoztatása vagy változatosabbá tétele, melyek évtizedes megszokásokat boncolgatnak. Elő kell venni a főbb kultúrákhoz képes alternatív növényekről, melyek akár gyengébb adottságú területeken is biztonságosan termeszthetők. Ezek egy része Magyarországon újnak tekinthető, másik részük már korábban is ismert volt a hazai agráriumban, legyen szó cirokról, pillangós takarmánynövényekről, rozsról, kölesről vagy tritikáléról.
Eddig a Vidékfejlesztési Program keretein belül több, mint 1200 öntözési projekt részesült támogatásban, összesen 177 milliárd forint összegben. Fontos szerepe van a vízvisszatartásban, a légköri aszály mérséklésében a fás vegetációnak. A 2019-ben meghirdetett Országfásítási Program keretében 184 millió facsemetét ültettek el, ami jelentős mértékben hozzájárul talajaink termőképességének megőrzéséhez. A KAP keretében az erdészeti jogcímek közel 80 százalékban ökológiai értéket teremt, zöld beavatkozásokat támogatnak. Ebben kiemelendő az agrárerdészeti rendszerek kialakítását célzó, hamarosan megnyíló pályázatokat.

Fotó: Csatlós Norbert
Mindezek jól mutatják, hogy széles eszköztár áll rendelkezésre ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaságot a jelenleginél hatékonyabban működő ágazattá lehessen tenni.
„A Bábolnai Gazdanapok azért is fontos tájékozódási pont, mert az idei ősz és tél a gépvásárlásokhoz, gépberuházásokhoz kapcsolódó pályázatok ideje. Itt lehet megismerni és kipróbálni a legjobb eszközöket”- hangsúlyozta az agrárminiszter.

A megnyitót követően különdíjak átadására került sor. A 37. Bábolnai Gazdanapokon a Miniszteri Különdíjat egy olyan kiállító kapta, mely immár félé évszázada nyomot hagy a magyar mezőgazdaságban. A KITE Zrt vezető szakmai integrátorként kiterjedt, hosszú távú szerződéses kapcsolatokra építve járul hozzá a Kárpát-medencei gazdaságok technikai, technológiai és piaci fejlődéséhez. A termékkereskedelem mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az innovatív szolgáltatások elterjesztésére. Az ország 26. legnagyobb árbevételű vállalata 5 régióba és 20 alközpontba szervezett kereskedelmi és szolgáltató hálózata hazánk egész területét lefedi.

Fotó: Csatlós Norbert
A NAK különdíját az 1990-ben alakult Szegána Kft. kapta, amely a mezőgazdasági gépforgalmazás mellett jelentős alkatrész és vetőmag kereskedelmet folytat. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok egy olyan kiállító számára ajánlott fel különdíjat, amely érdekes és látványos programmal gazdagítja az idei eseményt. Az Agrofert Hungária Cégcsoport tagja, a Ceres Zrt. sütőipari szegmensének köszönhetően Kovács Lázár séf erre az alkalomra megálmodta a 2×2 méteres melegszendvicset.