Az agrárium bizonyos tekintetben a legtöbb próbatételnek kitett gazdasági ágazatunk. A világgazdaság kereskedelmi viszonyainak változásai mellett meg kell küzdenie az egyre kedvezőtlenebb időjárási környezettel vagy a fogyasztói magatartás változékonyságával. Éppen ezért termelői és ágazati szinten is alkalmazkodni kell a megváltozott klimatikus viszonyokhoz, mint ahogyan a több lábon álló gazdák sérülékenysége alacsonyabb, illetve  a nehéz körülmények felértékelték a szakmai tudást is.

A dél-alföldi 160 ezer hektáros bejelentés pedig jól mutatja a régió sérülékenységét. A mezőgazdasági kultúrák mellett erdeink közel harmadát érinti hátrányosan a csapadékhiány.

A miniszter kijelentette, az időjárási szélsősége az agrárium minden területén kikényszerítik a változást. Ezért is fontosak a vízmegtartás és az erdőtelepítések irányába tett állami és gazdálkodói erőfeszítések, a klimatikus viszonyoknak megfelelő talajművelés vagy éppen az öntözés fejlesztése. Ezt segíti az utóbbi években állami, termelői és uniós forrásokból feltöltött, 35 milliárd forintos kárenyhítési alap, s a gazdák által 715 ezer hektárra kötött aszálybiztosítás, amelyhez díjtámogatás is kapcsolódik.

A kockázatok csökkentésének olyan eszközéről is beszélni kell, mint a vetésszerkezet megváltoztatása vagy változatosabbá tétele, melyek évtizedes megszokásokat boncolgatnak. Elő kell venni a főbb kultúrákhoz képes alternatív növényekről, melyek akár gyengébb adottságú területeken is biztonságosan termeszthetők. Ezek egy része Magyarországon újnak tekinthető, másik részük már korábban is ismert volt a hazai agráriumban, legyen szó cirokról, pillangós takarmánynövényekről, rozsról, kölesről vagy tritikáléról.

Eddig a Vidékfejlesztési Program keretein belül több, mint 1200 öntözési projekt részesült támogatásban, összesen 177 milliárd forint összegben. Fontos szerepe van a vízvisszatartásban, a légköri aszály mérséklésében a fás vegetációnak. A 2019-ben meghirdetett Országfásítási Program keretében 184 millió facsemetét ültettek el, ami jelentős mértékben hozzájárul talajaink termőképességének megőrzéséhez. A KAP keretében az erdészeti jogcímek közel 80 százalékban ökológiai értéket teremt, zöld beavatkozásokat támogatnak. Ebben kiemelendő az agrárerdészeti rendszerek kialakítását célzó, hamarosan megnyíló pályázatokat.

Mindezek jól mutatják, hogy széles eszköztár áll rendelkezésre ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaságot a jelenleginél hatékonyabban működő ágazattá lehessen tenni.

„A Bábolnai Gazdanapok azért is fontos tájékozódási pont, mert az idei ősz és tél a gépvásárlásokhoz, gépberuházásokhoz kapcsolódó pályázatok ideje. Itt lehet megismerni és kipróbálni a legjobb eszközöket”- hangsúlyozta az agrárminiszter.

A megnyitót követően különdíjak átadására került sor. A 37. Bábolnai Gazdanapokon a Miniszteri Különdíjat egy olyan kiállító kapta, mely immár félé évszázada nyomot hagy a magyar mezőgazdaságban. A KITE Zrt vezető szakmai integrátorként kiterjedt, hosszú távú szerződéses kapcsolatokra építve járul hozzá a Kárpát-medencei gazdaságok technikai, technológiai és piaci fejlődéséhez. A termékkereskedelem mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az innovatív szolgáltatások elterjesztésére. Az ország 26. legnagyobb árbevételű vállalata 5 régióba és 20 alközpontba szervezett kereskedelmi és szolgáltató hálózata hazánk egész területét lefedi.

A NAK különdíját az 1990-ben alakult Szegána Kft. kapta, amely a mezőgazdasági gépforgalmazás mellett jelentős alkatrész és vetőmag kereskedelmet folytat. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok egy olyan kiállító számára ajánlott fel  különdíjat, amely érdekes és látványos programmal gazdagítja az idei eseményt. Az Agrofert Hungária Cégcsoport tagja, a Ceres Zrt. sütőipari szegmensének köszönhetően Kovács Lázár séf erre az alkalomra megálmodta a 2×2 méteres melegszendvicset.