K-VITAMIN
Három típusa ismert. A K1-vitamin (filokinon) zöld leveles növényekben található meg, mint például a lucerna és a fűfélék. A K2-vitamint (menakinon) a bélbaktériumok állítják elő a vastagbélben, de ennek felszívódása a bélcsatornából csak mérsékelt. A K3-vitamin (menadion) szintetikus vegyület, amely a takarmány-adalékanyagokban található. A K3-vitamin a bélből való felszívódás után a májban aktiválódik.
Ezek a faktorok szükségesek ahhoz, hogy a vér megfelelően alvadjon, amely segíti a sebgyógyulás folyamatát. K-vitamin szükséges emellett ahhoz, hogy az oszteokalcin nevű fehérje segítségével a kalcium beépüljön a csontokba. Ezzel segíti a csontok mineralizációját, amely elengedhetetlen a csontok szilárdságának fenntartásához.
A K-vitamin hiánya véralvadási problémákat okozhat, ami fokozott vérzékenységben, a véralvadási idő meghosszabbodásában, lassú sebgyógyulásban és nagyobb véraláfutásokban nyilvánulhat meg. A K-vitamin hiánya csontgyengeséget és fokozott törékenységet okozhat, mivel a kalcium nem épül be megfelelő mennyiségben a csontokba.
Antibiotikumok vagy betegségek okozta bélflóra károsodás esetén csökken a K2-vitamin termelése. Mivel a K-vitamin a májban aktiválódik, a májbetegségek is csökkenthetik a K-vitamin hatékonyságát.
B-VITAMINOK
A B-vitaminok csoportja többféle vitamint tartalmaz, amelyek különböző szerepet játszanak az anyagcserében. Hiánytüneteik részben ismertek, de toxicitás nem alakul ki, mert vízoldékonyak, így a vizelettel gyorsan kiürülnek a szervezetből.
•B1-vitamin (tiamin). Tiamin szükséges a szénhidrátok energiává alakításához, ami különösen fontos a lovak izomzatának működéséhez és teljesítményéhez. A B1-vitamin támogatja az idegrendszer fejlődését és egészségét. A tiaminhiány nem jellemző a lovaknál, de előfordulhat, ha kis adagban saspáfrányt vagy mocsári zsurlót, illetve nagy adagban vagy tartósan mezei zsurlót fogyasztanak, mert ezek mérgező vegyületei gátolják a tiamin hatását.
•B2-vitamin (riboflavin). Szerepet játszik az energia-anyagcserében, különösen a zsírok és szénhidrátok lebontásában részt vevő enzimek működésében. Riboflavinhiányról lovaknál nem számoltak be. Más állatfajoknál tett megfigyelések azonban azt mutatják, hogy a riboflavin hiánya pikkelyes bőrt, tompa fényű szőrzetet, nyelvgyulladást, vastagbélfekélyt és fényérzékenységet okoz.
•B3-vitamin (niacin). Nélkülözhetetlen a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék anyagcseréjéhez. Hozzájárul a DNS-szintézishez, a sejtdifferenciálódáshoz és a sejtek kalciummobilizációjához is. Segíti a bőr és a szőrzet kialakulását, valamint támogatja az emésztőrendszer működését. Lovaknál B3-vitamin-hiányról vagy toxicitásról nem számoltak be és azt nem is vizsgálták, de feltételezhető, hogy hiánytünetei hasonlóak más, az energia-anyagcserében részt vevő vitaminokéhoz.
•B5-vitamin (pantoténsav). Részt vesz a koenzim-A szintézisében, ami nélkülözhetetlen az energiatermeléshez. Támogatja a sejtek regenerációját és növekedését. A pantoténsav hiányát nem írták le lóban.
•B6-vitamin (piridoxin). Piridoxin szükséges az aminosavak anyagcseréjéhez és a fehérjeszintézishez. Támogatja az idegrendszer működését és segíti a neurotranszmitterek szintézisét. Hiányára utaló jeleket nem írtak le lovaknál.
•B7-vitamin (biotin). Lovasok körében köztudott, hogy különösen fontos a biotin a pata és a szőrzet egészségének megőrzéséhez, javítja a paták szilárdságát és a szőrzet fényét. Emellett létfontosságú koenzimként működik számos, az anyagcserével és a sejtosztódással kapcsolatos kémiai reakcióban. Szerepet játszik a zsírok és szénhidrátok energiává alakításában. Annak ellenére, hogy nem ismerjük pontosan a lovak biotinszükségletét, terepi megfigyelések azt mutatják, hogy a lovak a napi biotinbevitel széles skáláját (10-30 milligramm) tolerálják. A friss lucernaszéna jó biotinforrás. A biotin hiánya olyan patahibákat eredményezhet, mint a repedés, a rossz szerkezet és a pataszaru gyengesége. Megfelelő bélflóra esetén nem szükséges a biotin pótlása, mert a bélbaktériumok nagyrészt előállítják a szükséges mennyiséget.
•B9-vitamin (folsav). Nélkülözhetetlen a vörösvérsejtek képződéséhez és ezzel a vérképzéshez. Részt vesz a DNS és RNS szintézisében, ami a sejtnövekedéshez és regenerációhoz szükséges.
•B12-vitamin (kobalamin). Fontos a vörösvérsejtek képződéséhez, a DNS- és RNS-szintézishez és az egészséges idegrendszer működéséhez. A kobalamin hiányát lóban nem írták le.
C-VITAMIN
A C-vitamin (aszkorbinsav) elsősorban antioxidáns hatásáról ismert, amely segít védeni a sejteket az oxidatív károsodástól, például fertőzések vagy gyulladás esetén. Nélkülözhetetlen továbbá a kollagén szintéziséhez, ami a kötőszövetek (pl. inak, szalagok, bőr) egészségének megtartásához szükséges. Támogatja az immunrendszer működését és segít a fertőzések elleni védekezésben.
A C-vitamin hiánya egészséges lovaknál nem gyakori, mivel a májban elegendő mennyiségben szintetizálódik. Néhány beszámoló a vérplazma alacsony C-vitamin-koncentrációjáról számolt be, de ezekben az esetekben feltehetően orrvérzés, sebfertőzések és/vagy a betegségekre való fokozott fogékonyság fordult elő. A csökkent mértékű szintézisből eredő alacsony aszkorbinsav-szintre hajlamosak a 20 évesnél idősebb és a beteg és/vagy stresszhatásoknak kitett lovak. Általában úgy vélik, hogy a C-vitamin-pótlás növeli a kancák és a mének szaporodási teljesítményét, de erre vonatkozóan kevés kísérleti bizonyíték áll rendelkezésre.
U-VITAMIN
Az U-vitamin, más néven S-metilmetionin kevésbé ismert vitamin, amely főként a gyomor és a bélrendszer egészségének megőrzésében játszik szerepet. Kutatások bizonyítják, hogy védi a gyomor nyálkahártyáját és elősegíti a gyomorfekélyben érintett nyálkahártyák regenerációját. Különösen hasznos lehet olyan versenylovak vagy stresszes körülmények között tartott lovak számára, amelyek hajlamosak a stressz okozta gyomorfekélyre. Természetes forrásai a káposztafélék (pl. fejes káposzta, kelkáposzta, brokkoli). Bár a lovak étrendjében ezek nem gyakoriak, mert felfúvódást okoznak, a nyers káposztalé a népi gyógyászatban gyomorfekély-ellenes hatásáról volt ismert.
Szerző: Marton Zsófia
ló-fitoterapeuta agrármérnök (fitocavallo.hu)
Lektorálta: dr. Bába András
lógyógyász specialista állatorvos
és dr. Mézes Miklós
egyetemi tanár
(x)
A sorozat korábbi részeit itt olvasható:
