Az elektrolitok elengedhetetlenek az élő szervezet különböző fiziológiai folyamataihoz.

Normál fizikai munka mellett vagy hűvös éghajlaton/évszakban a só pótlása (nyalósóval) általában elegendő. Az intenzív fizikai aktivitást végző, a hőségnek kitett (izzadás), egyes betegségekben szenvedő (pl. hasmenés) vagy stressz alatt álló lovak számára azonban az elektrolitok megfelelő adagolása és pótlása elengedhetetlen az egészség és a teljesítmény fenntartásához.

Az elektrolitok funkciói a szervezetben

•Víz- és elektrolit-egyensúly fenntartása: a víz eloszlását szabályozzák a sejtek közötti térben és a sejtekben.

•Sav-bázis egyensúly: segítenek fenntartani a vér és a sejtek megfelelő pH-értékét.

•Izomműködés: a nátrium, kálium és a kalcium kritikus szerepet játszanak az izomrostok összehúzódásaiban és elernyedésében.

•Idegi impulzusok átvitele: nélkülözhetetlenek az idegi impulzusok továbbításában, ami alapvető az idegrendszeri folyamatokban, valamint az izmok és az agy közötti kommunikációban.

•Enzimatikus aktivitás: kofaktorként szerepelnek számos enzimatikus reakcióban, ami az anyagcseréhez, az energiatermeléshez és a szöveti a regenerációhoz szükséges.

Miért adnak elektrolitokat a lovaknak?

Az elektrolitok segítenek elkerülni a kimerültséget és az izomgörcsöket és számos biológiai funkció zavarát, amelyek gyakran fordulnak elő hosszan tartó vagy intenzív fizikai aktivitás során. Pótlásuk különösen fontos meleg időben (hőstressz), amikor a lovak több elektrolitot veszítenek az izzadással. Súlyos esetekben az elektrolitok hiánya vagy azok egyensúlyának zavara akár elhulláshoz is vezethet. Elsősorban az állóképességi versenyeken induló lovak, a hasmenéses csikók és az elhízott lovak esetében jelent kockázatot.

Az intenzív izzadás okozta túlzott elektrolit- és vízveszteség csökkenti az elektrolitok koncentrációját a vérben és más testnedvekben. Sajnálatos módon ez csökkentheti a lovak szomjúságérzetét (a nátrium fontos szerepet játszik az agyban a szomjúságreakció kiváltásában). Ha a nátriumkoncentráció túl alacsony, a szomjúságérzet hiánya nem ösztönzi a lovat a vízbevitel növelésére, emiatt megnő a kiszáradás kockázata. Elektrolitpótlással a probléma megszüntethető.

A túlzott izzadásból eredő, mindössze 1%-os dehidratáció is negatívan befolyásolhatja a ló teljesítményét. A lovak klinikailag dehidratáltnak tekinthetők, ha a teljes testfolyadék 5%-át elveszítik (egy átlagos ló esetében ez kb. 20-25 liter).

Hőstressz

A lovak a hőterhelésre a verejték párologtatásával reagálnak. Intenzív mozgás során az izom-összehúzódás során nagy mennyiségű energia szabadul fel, ami részben hővé alakul. A lovak izmaiban a hőtermelés aránya nagymértékben meghaladja a hőelvezetését, ami gyors hőmérséklet-növekedést eredményez az izmokban, később a test belső részeiben és a vérben. A maghőmérséklet tovább növekedik az izzadás okozta folyadékvesztés miatt. Amikor a lovak melegben vannak kitéve edzésnek, fokozott a túlmelegedés és a hőstressz kockázata.

Az anhidrózis az a kóros állapot, amikor a ló nem képes megfelelően izzadni vagy nem képes megfelelő mennyiségű izzadságot termelni a test hőszabályozásához. A nem izzadás többféle okból jelentkezhet: genetikai tényezők (bizonyos fajták vagy vonalak hajlamosabbak rá); környezeti tényezők (nagy hőség, magas páratartalom); bőrbetegségek vagy endokrin rend­ellenességek, magas stresszszint, túlzott edzés vagy fizikai megterhelés; valamint alacsony sóbevitel vagy elektrolithiány (a só elengedhetetlen az izzadság megfelelő mennyiségű termeléséhez és összetételéhez).

A gyenge testkondícióval rendelkező, az idősebb, a sötét színű, az utánfutóban utazó, a túlsúlyos, a hidegebb éghajlatról nemrégiben érkezett, a nagyobb testű és a dehidratált lovak fokozott kockázatnak vannak kitéve a hőstressz kialakulására.