A módszer még egy a 20. században felismert jelenségen alapul. Kísérletek során bebizonyosodott, hogy a bazalt a szén tárolása mellett javítja a terméshozamot és a legelő minőségét is. Ahelyett, hogy évezredek alatt megkötné a szenet, a bazalt felgyorsítja a természetes időjárási folyamatot. A talajra terített kőzet összetörik, hogy a lehető legjobban ki legyen téve az elemeknek, amikor a termőföldekre szórják. varázspor

Amikor esik az eső, a vízcseppek a földre hullva kis mennyiségű szén-dioxidot vesznek fel a légkörből.

– tudósít a BBC. A szén megkötése miatt a folyamatot szén-dioxid-kreditekkel finanszírozzák, amelyeket nagyvállalatok vásárolnak, hogy ellensúlyozzák a bolygót melegítő üvegházhatású gázok kibocsátását. A projektet többek között a British Airways, a Microsoft és a McLaren Racing is támogatja.

XinRan Liu, az Undo tudományos és kutatási igazgatója az éghajlatváltozás elleni küzdelem átalakító intézkedéseként írja le. „Ez a legjobban skálázható technológia. Hatalmas kőzetlelőhelyekkel rendelkezünk világszerte, és minden egyes kontinensen vannak termőföldjeink. Mindez azt jelenti, hogy

A szakember elmondása szerint a szilikakőzet a világ minden táján megtalálható, így nem kell nagy távolságokra szállítani. Emellett az útépítéshez használt kőzeteket kitermelő kőzetipar mellékterméke. A vállalat jövőre annyi kőzetet akar szétteríteni, mellyel egymillió tonna szén-dioxidot távolíthat el a légkörből.

Dobrovits László okleveles gazda az Alföldön gazdálkodva figyelt fel arra, hogy a köves makadámút mellett a kultúrnövényzet sokkal fejlettebb volt, mint az úttól távolabb eső részeken. Megfigyelte, hogy a jelenség csak ott mutatkozott, ahol az út bazaltkőből készült. Ha az utat mészkő-, vagy dolomitzúzalékból, vagy kavicsból építették, akkor nem volt ilyen hatás, dacára az ugyanolyan forgalomnak.

Megfigyeléseit 1934-ben és 1953-ban tudományos igénnyel beállított kísérletekkel bizonyította. Javaslatai között szerepelt a kálium műtrágya helyettesítése bazaltporral, valamint az istállótrágya bazaltporos kezelése. Utóbbi következtében a szerves trágya, illetve komposzt tápanyagokban gazdaggá válik, felhasználása különösen kertészetekben és gyógynövények termesztésénél hatásos.

Hazánkban manapság a bazaltport – az alginittal együtt – a biogazdálkodásban talajjavítóként hasznosítják. Az uzsai bányából származó bazalt kőliszt tonnája 2024-ben nettó 3700 forint.

Ez is érdekelheti:

A kertészeknek segít spórolni a mesterséges intelligencia

Ahol már az ősemberek is jól érezték magukat