A KAP 2023-27-es végrehajtására vonatkozó tervek
és „hiányoznak a zöld teljesítmény értékelésének kulcsfontosságú elemei” – áll az Európai Számvevőszék által hétfőn (szeptember 30-án) közzétett jelentésben.
A 2012-es KAP-reform egyik fő változtatása az volt, hogy a KAP végrehajtásának tagállami mozgásterét a nemzeti stratégiai terveken keresztül növelték. A számvevők azonban megjegyezték, hogy a tervek elmaradnak az európai zöld megállapodás (Green Deal), különösen a „Farm to Fork” stratégia által kitűzött céloktól.
A 2020-ban közzétett stratégia 2030-ra a növényvédő szerek használatának 50%-os csökkentését, ugyanerre az évre a műtrágyák használatának 20%-os csökkentését és a biogazdálkodással művelt területek 25%-os növelését írta elő.
Hozzátette, hogy a tagállamok „részleges információkat” szolgáltatnak a KAP-nak a Zöld Megállapodás célkitűzéseihez való hozzájárulásáról, mivel azok a KAP-on kívüli szakpolitikákhoz is kapcsolódnak.
2025 végéig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó jelentésében a Bizottság számszerűsíteni fogja a nemzeti stratégiai terveknek az EU Zöld Megállapodás célkitűzéseihez való hozzájárulását „az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében, valamint értékelni fogja a biogazdálkodással érintett területek és a tájképi jellemzők változását” – állapította meg a blokk végrehajtó testülete.
Zöld követelmények
A 2023-27-es KAP megerősített zöld feltételrendszerről rendelkezik – azokról a környezetvédelmi agronómiai követelményekről, amelyeknek a mezőgazdasági termelőknek meg kell felelniük ahhoz, hogy hozzáférjenek a támogatásokhoz.
A tagállamok ehelyett a stratégiai tervek által biztosított rugalmasságot arra használták, hogy „csökkentsék egyes követelmények alkalmazhatóságát vagy késleltessék azok alkalmazását”.
Mielőtt az EU a mezőgazdasági termelők tiltakozására válaszul 2024 elején enyhítette volna a zöld követelményeket, az ellenőrzés szerint számos tagállam már korábban is mentesített bizonyos kedvezményezetteket egyes kötelezettségek alól, vagy elhalasztotta a zöld intézkedéseket.
Az ökorendszerek (eco-sceme), vagyis a mezőgazdasági termelőknek a környezetvédelmi intézkedésekre való ösztönzése a helyszínen „többnyire a meglévő zöld gazdálkodási gyakorlatok folytatását jelentették” – derült ki az Írországban és Franciaországban végzett ellenőrzésekből. Más országokban, például Spanyolországban és Lengyelországban nem álltak rendelkezésre adatok az általános változás értékeléséhez.
A szeptember 23-i agrárminiszteri tanácsi ülésen az uniós miniszterek arra kérték a Bizottságot, hogy egyes teljesítménymutatók esetében tekintse a 2023-as és 2024-es évet „tanulási időszaknak”, hogy ne büntesse azokat a tagállamokat, amelyek hibáznak a 2025. február 15-ig esedékes kötelező éves teljesítményjelentéseikben.
A nyomonkövetési keret megerősítése
Az ellenőrök azt javasolták, hogy a Bizottság erősítse meg a KAP jövőbeli nyomonkövetési keretét az éghajlati és környezeti teljesítmény tekintetében. Az Európai Bizottság számára azonban ez olyan jogi rendelkezéseket érint, amelyekről a jövőbeli KAP-ban, 2027 után fognak tárgyalni.
A végrehajtó testület mindazonáltal kijelentette, hogy elkötelezett a tagállamok közötti „zöld” bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása mellett.
„Egy új, a Bizottság által finanszírozott tanulmány értékelni fogja a nemzeti tervekben a zöld stratégiákkal kapcsolatos legjobb gyakorlatokat” – magyarázza a Bizottság a könyvvizsgálói jelentésre adott válaszában.