Ám a hangsúly mindenképpen a feltétlen biztonságos termesztésen van. A másodvetésű silókukorica ugyanolyan termést ad öntözve, mint a fővetésű, és ilyenkor a szem-szár arány is tökéletesen megfelel a követelményeknek. Ezt az öntözés lehetővé is teszi, igaz az öntözésfejlesztésre elég sokat kell áldozni. Az öntözéshez szükséges vizet nem egy stabil vízfolyásból nyerik, hanem maguknak kell azt összegyűjtögetni, összespórolni, majd tárolni. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy ennek a módszernek az önköltsége sokkal nagyobb, mint általában, de azt is tudják, hogy öntözés nélkül megbízhatóan nem termeszthetnének, náluk az öntözés elemi előfeltétel.

Évente 20 ezer tonna erjesztett takarmányt (szenázst és szilázst) állítanak elő, amiből 14-15 ezer tonna jut a szarvasmarhák takarmányozására, 5-6 ezer tonna pedig a biogáz-előállítást szolgálja. A biztonság miatt a szükségeshez képest másfélszeres mennyiséggel terveznek, igaz az öntözéssel ez a rátartás valamelyest mérsékelhető.

Fedett tározók

A tervbe vett 1000 hektáros öntözésből már készen áll 500 hektár, itt adottak a tározás feltételei és itt tudnak összegyűjteni vizet. A költségeik első hallásra eléggé riasztóak. Petis Mihály kis táblázattal is kisegített, amiből kiderült, hogy a 800 hektár teljes bekerülési költsége 4,9 milliárd forintot tett ki, s ha mindent egyberázunk, akkor a hektáronkénti beruházási átlagköltség 4,5-5,5 millió forint között alakul. Egy köbméter vizet tározó építési költsége 2000 vagy 2500 forintba kerül.

Ez egy hatszögletű műanyag lapocska, ami lefedi a víz felületét és a nyári hőségben számottevően képes csökkenteni a párolgást. Idén júliusban és augusztusban a folyamatos hőségben naponta akár 1-3 centiméterrel is csökkent a víztározókban a vízszint. Most 7 ilyen víztározót üzemeltetnek, s igyekeztek nem egy tömbbe megépíteni ezeket, természetesen biztonsági okok miatt (havária, baleset, a szigetelés kilyukadása stb.). Emiatt aztán az egyes víztározók 150- 200 ezer köbméter kapacitásúak, s ezek jól illeszkednek a vízkivételi pontokhoz is. Mostanra már megépítettek mintegy 600 ezer köbméter tározót, ami a jelenlegi pályázat befejezése után növekszik 950 ezer köbméterre.

Úgy kalkulálnak, ennyi vízzel ők körülbelül 600 hektáron tudnak intenzíven öntözni. Erre egy lineár és 32 center pivot öntözőberendezést vásárolnak meg, ezek mindegyike más-más felületet tud egyszerre megöntözni. A legkisebb, amelynek a sugara 78 méteres, 3,77 hektárt képes öntözni, a legnagyobb, amelynek a sugárhossza 654 méter, 94 hektárt tud beöntözni. A nyírbátoriak sajátságos termőterület-­viszonyai miatt náluk egyértelműen a center pivotok jelentik a jó megoldást. Alkalmazkodva a saját adottságaikhoz, még ha nagytáblás egybefüggő szántóterületeik is vannak, legjobban a center pivotok elégítik ki az efféle nagyságú és méretű öntözőfelületeken az igényeket.

A víz a szűk keresztmetszet

Az öntözési beruházás költsége tározó nélkül hektáronként 4,5-5,5 millió között mozog, s a tározók beruházási költsége még majdnem a fele. Az ő esetükben ezt még tetézi az, hogy náluk az átlagnál sokkal több vezetékre, szivattyúra, energiára van szükség. Mindenből a leggazdaságosabbat vásárolják meg, ennek a feltételei idehaza már kialakultak. Bár az övék a megszokotthoz képest kétszeresébe kerül, ennek ellenére Petis Mihály szerint náluk ez a legszükségesebb és legjobb beruházás is. Csakis erre alapozva lehet magas színvonalú és gazdaságos állattenyésztést, valamint eredményes biogáztermelést megvalósítani. Sőt, az öntözéssel a kívánatos minőséget is tudják garantálni.

Ami öntözővíz ezen felül még képződik, az a termesztés biztonságát szolgálja. Ahol lehet és kell, ott kelesztőöntözést végeznek, hogy az ilyen növényeket (lucernát, fűféléket) a kezdeti fejlődésükben támogassák. Az intenzív öntözés természetesen együtt jár a vetésváltással, körbemegy, évente változik. Adódhat a kérdés, hogy miért 600 hektáron és miért nem 1000 hektáron tervezik megvalósítani az intenzív öntözést. A válasz roppant prózai: csak ennyi öntözővizet tudnak biztonságosan összegyűjteni. Ez is úgy lehetséges, hogy télen 100 százalékban feltöltik a tározókat, majd az év folyamán szeretnék azt ismételten még egyszer megtölteni, ha kapnak annyi csapadékot. Az idei tapasztalatuk szerint így csupán 200-300 ezer köbmétert tudtak másodszor összegyűjteni. A helyzet az, hogy amikor még tudnának több vizet elraktározni, ahhoz már nincs elegendő tározójuk, később pedig az eső hiányzik.