Ha a csípés után a bőrön 10 cm-nél jóval nagyobb duzzanat keletkezik, amely 24 óránál tovább tart, azt fokozott helyi reakciónak nevezzük. Ez még mindig nem számít allergiának vagy az anafilaxia kezdő stádiumának, ami viszont ezen túlmegy, igen. Anafilaxia esetén, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy allergénre, négy fokozatot különböztetünk meg. immunizálás

I. fokozat (enyhe): A már említett reakciók és a második fokozat enyhe tünetei.
II. fokozat (mérsékelt): A bőrtünetek mellett már hányinger, keringési problémák, nyelési nehézségek és légszomj is felléphet.
III. fokozat (súlyos): A gyomor-bél traktus (hányás, hasmenés), a légutak (hörgőgörcs, asztmás roham) érintettek, valamint a keringési rendszer összeomolhat.
IV. fokozat (nagyon súlyos): Keringésleállás, eszméletvesztés és légzésleállás léphet fel, ami azonnali életveszélyt jelent.
Ha valaha is tapasztaltuk méh-, darázs- vagy egyéb rovarcsípés esetén legalább a 2. fokozatot, érdemes orvoshoz fordulni és az orvos döntése alapján allergén-specifikus immunizálás folyamatában részt venni.
Ajánlott még epinefrim injekcót is tartani a kezünk ügyében, mellyel azonnali elsősegélyt adhatunk magunknak vagy az érintetteknek, ha a fenti tünetek fellépnek.
Pedig a kezelés hatékonysága a méhméreg esetén 94, darázscsípés esetén 99%-os.
Méhészként viszonylag kevés az esély arra, hogy allergiássá váljék valaki a méhcsípésre. De még nekik is érdemes odafigyelni, mert érhetik a szervezetet olyan stresszhelyzetek, betegségek, melyek során az ő esetükben is túlzón reagál. Enyhe és mérsékelt esetben (I., II. fok) ezt a méhész sokszor észre sem veszi, pedig fontos jelzés lehet ez a szervezet részéről.
Ajánljuk még:
Igazságok és tévhitek a csípésekről
Ahol már az ősemberek is jól érezték magukat
(Hivatkozás: Golden DB, Moffitt J, Nicklas RA, Freeman T, Graft DF, Reisman RE, et al. Stinging insect hypersensitivity: a practice parameter update 2011. J Allergy Clin Immunol. 2011;127:852–854. pmid:21458655)