0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Élelmezési világnap: az élelemhez való jog a jobb életért és jövőért

Az élelemhez való jog a nemzetközi jog által elismert alapvető emberi jog. Mégis, a világon nem mindenki jut hozzá. A világszerte 150 országot felölelő összefogás emeli ki az élelmezési világnapot a többi ENSZ-nap közül.

Alkalmazzunk élelmiszerszabványokat

Forrás: © Le Tan/Unsplash/FAO

A nemzetközi élelmiszerbiztonsági és -minőségi előírások, amiket a Codex Alimentarius Bizottság dolgoz ki, szabályozzák az élelmiszerek termelését, feldolgozását és kereskedelmét. Ezek alkalmazásával az ételek biztonságosak és az egészséget veszélyeztető anyagoktól mentesek lehetnek. Pontosabban ezen jogszabályok kidolgozására, élelmiszer-ellenőrzési rendszerek működtetésére, az élelmiszer-termelők és -kereskedők képzésére és a fogyasztók informálására ösztönzik a kormányokat. Emellett iránymutatást adnak az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos válságok kezeléséhez.

A kormányzatoknak el kell köteleződni a szigorú követelmények mellett, melyek védik a fogyasztót és elszámoltathatóvá teszik a vállalatokat, továbbá támogatni a rovarirtókkal, élelmiszer-adalékokkal, GMO-kal vagy feldolgozási technológiákkal kapcsolatos kutatásokat. Mindezeken túl a kormányzatoknak holisztikusan kell megközelíteni az emberek, állatok, növények és ezek egészségének kapcsolatát.

A termelőknek és vállalatoknak komolyan kell venni ezen előírásokat és a jelentősebb közegészségügyi problémák (mint az antimikrobiális rezisztencia) kezeléséhez igazítani módszereiket. Keresni kell a lehetőséget, hogy csökkenjen az antibiotikumok használata a húsfélék, tengeri ételek, tejtermékek és más mezőgazdasági termékek előállításakor. Az antimikrobiális rezisztencia terjedésének megállításához összehangolt lépések szükségesek az „Egy egészség” megközelítés jegyében, hogy mindenkinek jusson elegendő, biztonságos és tápláló élelem.

A kormányokkal együtt az élelemhez való jogért

A jog és a realitás között a tettek képeznek hidat. A FAO mandátuma és szakértelme lefedi az agrárélelmezési rendszerek minden elemét, és lehetővé teszi a döntéshozókkal való közös, átfogó terveket és projekteket, melyek többféle kihívásra reagálva visznek közelebb minket a változáshoz, ami mindenki számára biztosítja a megfelelő élelmet.

A teljesség igénye nélkül néhány a sikeres programok közül: Algériában, Mauritániában, Marokkóban, Szenegálban és Tunéziában a FAO arra biztatja a fiatal vállalkozókat, hogy álljanak a változás élére a helyi agrárélelmezési rendszerekben „agrár-akcelerátorok”, vagyis olyan terek révén, melyek forrást, üzleti tanácsot és lehetőségeket adhatnak, hozzásegítve az okos agrárbefektetésekhez. Suriname-ban a FAO őslakos népekkel és helyi közösségekkel dolgozik azon, hogy az ananásztermesztés javuljon a tradicionális tudás és a fenntartható módszerek segítségével.

A projekt során új üzleti modelleket és feldolgozási technikákat ismernek meg a résztvevők, hogy otthon és külföldön beléphessenek a bioélelmiszerek piacára.
zöldségek, gyümölcsök, egészséges élelmiszer
Fotó/Designed by: Freepik

A városok és az azokat körülvevő, a friss és tápláló élelmet termelő vidék jobb összekapcsolására a FAO elindította a városkörnyéki élelmezési rendszerek programjait Srí Lankán, Zambiában, Madagaszkáron, Ruandában, Kolumbiában és Ecuadorban. A kezdeményezés helyi hatóságokkal, termelőkkel és cégekkel közösen erősíti a vidék-város kapcsolatot, az utóbbiak élelmiszerellátását és táplálkozását.

Brazília országos iskolai étkeztetési programjának keretében minden iskolás gyerek tápláló ebédhez jut anyagi helyzettől függetlenül. Mivel az ételt helyben készítik, az önkormányzat a termények, a tej vagy hús felvásárlásával folyamatos jövedelmet ad a környékbeli termelők számára, és a térség élelmiszer-ellátó rendszere is átalakul a tápláló, helyi és fenntarthatóan termelt élelmiszerek iránti kereslet révén. Így a kisvállalkozások ellenállóbbá válnak, képesek a termelést növelni és diverzifikálni, ami megint csak az élelmiszerek sokféleségét növeli az iskolákban és a térségben általában.

Hasonló kezdeményezések indultak Kenyában és Srí Lankán is. Vidéki családok Üzbegisztánban és Vietnámban melegházak segítségével tudnak többet termelni kevesebb permetszer-, ásványi eredetű műtrágya-, víz- és munkaerőigény mellett.

A víz- és műtrágyahasználat javult a csepegtető öntözésnek köszönhetően, ami nagy hatékonysággal juttat vízoldékony tápanyagot a növényhez, és már tesztelik a megújuló energiaforrással működtethető melegházakat is.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság/FAO

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság

Magazin ajánló: