Nem használják ki a termelőket
Évek óta beszélünk arról, mi lehet a holland gazda sikerének titka? A szaktanácsadás, a szakmai háttértámogatás a hollandok egyik erőssége. Ha megnézzük a kiállítást, a biológiai növényvédelemtől a raktározásig a logisztikán keresztül, a vetőmagig minden megtalálható. Nem a termelőnek kell gondolkodnia a problémákon, hanem kész termesztéstechnológiát, konkrét üzleti tervet kap kézhez, szinte nincs olyan része a gazdálkodásának, amire ne kapnának válaszokat. Ráadásul a holland gazda szemlélete kicsit más, mint a magyar társáé. Sokkal üzletiesebb a hozzáállása, keményebben számolják az eurót, mint nálunk a forintot.
Náluk bizonyos birtoknagyság fölött történnek a komolyabb beruházások, nem minden termelő akarja saját gépparkkal teljes egészében lefedni a gazdálkodását. Számukra fontos az összefogás, szükség esetén kisegítik egymást. Az értékesítés is sokkal nagyobb kereskedő cégeken keresztül történik, mint Magyarországon. Hollandiában 30 ezer tonna alatt ritkán találni kereskedő céget, Magyarországon szinte ritkaságszámba megy egy ilyen volumenű vállalkozás. A holland kereskedő érzi az egymásrautaltságot, nem használja ki a termelőt. Ez talán válasz arra, hogy miért tudnak versenyképesek maradni a piacon. A nagyobb, egységesebb árutömeg miatt a megtérülések sokkal gazdaságosabbak, mint mondjuk sokkal kisebb tételben Magyarországon.
Ráadásul állandó kereskedőkkel dolgoztak, ami azt is jelenti, hogy sokkal kiszámíthatóbb az értékesítés. Ebben az is közrejátszhat, hogy a termelő sok esetben több évtizedes kapcsolatot ápol a felvásárlójával, üzleti partnerével. Magyarországon sok esetben legfeljebb egy-két évtizedről tudunk csak beszélni, de az is ritka.
Ennek egyik oka, hogy a piac elfogadta a költségnövekedést. Mára egyre inkább érződik, hogy Európa nagyon drágán termel, erősen szabályozza a piacait, a termelését. Alapvetően a szigorú előírásoknak és megfeleléseknek köszönhetően drágán termel. Összehasonlítva a BRICS országokkal, akár az üzemanyagot, a munkabéreket, az egyéb intézményi hátteret, jelentős eltérések mutatkoznak az unió hátrányára. A mostani zöldségpiaci árak stagnálásának nagy valószínűséggel az oka, hogy Európa – ebbe beleértve Magyarországot is – „kiárazta” magát a világ zöldségpiacáról, emiatt egy darabig döcögősebb lesz a szekér.
A holland gazda
Hazánkban növényvédőszer-konjunktúrát tapasztalunk a kiskultúráknál. Megkérdezve a holland hagymatermelőket, azt mondják, hogy nemcsak engedélyeztetve van a készítmény, de kapni is lehet. Nálunk pedig hiánycikk, miközben be lehetett volna szerezni, csak időben kellett volna lépnünk. Miközben a kereskedők számára akkor éri meg, ha a volumen megvan.
Látható a vetőmag területén, hogy a csávázás esetében már nem a kémiai, hanem inkább innovatív megoldásokkal élnek. Náluk nem jelent akkora gondot a generációváltás, a fiatalok perspektívát látnak a mezőgazdaságban. Ennyivel okosabbak, sikeresebbek lennének a holland gazdák? Sokkal inkább ott kell keresni a megoldást, hogy amit az elmúlt évtizedekben, évszázadokban fölhalmoztak, most tudatosan fölhasználják. Viszont ez önmagában kevés lenne, gazdálkodásukban rendkívül józanok és határozottak.
Egy holland üzemben is jelen van az új technika, mellette a régi technológiának az elemei is megtalálhatók. Feleslegesen nem váltanak. Kénytelenek használni a legújabb technológiát, mert ők is kézimunkaerő-hiánnyal küszködnek, nagyon nehéz megfizetni a fizikai munkást. Ugyanakkor megfelelő árumennyiség is kell ahhoz, hogy színválogatót, optikai válogatót vásároljon valaki. De tegyük hozzá, azt a mennyiséget sem maguk állítják elő, hanem összefognak termelőket.
A hollandok globálisan nézik a világot, és megpróbálnak beleintegrálódni, miközben a gazdák itt termelnek Hollandiában. Miközben hozzánk képest semmivel sem jobbak az ökológiai adottságaik, csak jobban alkalmazkodtak.
Kettészakadt az ország
A megváltozott időjárási viszonyok ellenére a Bejo nemesítése nem elsősorban a szárazságtűrésre koncentrál, hiszen Hollandiában öntözöttek a zöldségterületek. Magyarországon viszont a klímaváltozás egyfelől a magasabb hőmérséklet, másfelől pedig az erős UV-sugárzás miatt változik például a hagymák viselkedése, akárcsak az öt évvel ezelőtti nyarakhoz képest. Ilyen körülmények között nem bírnak a korábbi szinten teljesíteni. Kisebb a lomb, kisebb a hozam, néhány hagyma, ami eddig gömbölyű volt, az extrém meleg nyarakon hosszúkás, megnyúlt formájúvá válik.
Ami valóban újdonság, és jobban bírja ezt az extrém terhelést, az Element fajta, aminek a szezon végén is egészségesebb, zöldebb a lombja. Az ideihez hasonló extrém nyarakon nagyon jól látszik a különbség. Így a Bejo nemesítés az erős UV sugárzásra és a nagy melegre fókuszál.
Hollandiában a termelők hozzászoktak ahhoz, hogy mindig időben jön a csapadék, s bár a mennyiség nem változott, csak időben hektikusabbá vált. A hollandoknál a 2024-es tavasz nagyon hideg és esős volt, ezért csak későn tudtak vetni. Május 15-20. körül került a hagyma vége a földbe. Kettészakadt az ország. A nyár Dél-Hollandiában az átlagosnál szárazabb lett, ám Hollandia északi részén csapadékos. Ennek köszönhetően nagyon változatosak a hagymatábláik, mert az ország egyik felében apró és nagyon rossz minőségű az áru, miközben a másik felében elég jó hozamokat sikerült elérni, jó minőség mellett.
