Csodák márpedig vannak
A piac 2022 végén, 2023 elején kezdett újra normálisan működni, viszont az Olmos és Tóth Kft. kényszerből újra leállította a vásárlást. A nehéz anyagi helyzetüket hozták fel magyarázatul, de ezt anélkül is látták a mangalicatartók, mert a fizetés körül is nehézségek támadtak. Erre jött még rá a 2022-es történelmi mértékű aszály árdrágító hatása. Addig szinte elképzelhetetlen takarmányárak alakultak ki, ma is rejtély, hogy a magyar állattenyésztés ezt hogyan tudta túlélni. A szemes abrakért kilónként akkoriban 140 forintot kértek, szemben az előző évi 60-65 forinttal. A takarmány drágult, miközben az állattartók májustól decemberig nem tudtak eladni mangalicahízót.
Ez 200 milliós kiesést generált a Horizont 98 Kft.-nél, s a túltartásban felszaporodott hízókat, csak idén áprilisban tudták eladni.
Láss csodát, azóta sikerült a mangalicapiacot talpra állítani, idén erős kereslet mutatkozik ez iránt a jószág iránt. Fordult a kerék, most kérne tőlük az Olmos és Tóth Kft., de nekik nem adnak. A két fia közreműködésével időközben sikerült új vevőkre találni, Romániában a brassói Sergiana Group az egyik legnagyobb partnerük vagy a Diotot Kft., amelynek a csíkszeredai Diószegi Tibor a tulajdonosa.
Több a vevő, mint a malac
A különböző betegségek előtt, majd közben szinte hetente változott, mégpedig látványosan a mangalica értékesítési ára. A Covid előtt még 670 forintot, a betegség alatt viszont 470 forintot kínáltak egy kiló hasított mangalica sertésért. Aztán ez az ár hirtelen megemelkedett 1200 forintra, természetesen hasított félsertésről van szó, majd lecsökkent 800 forintra, ami akkor sem fedezte az önköltséget. A hasított félsertések kilogrammonkénti ára pillanatnyilag 1300-1400 forint, ez a körülményekhez képest a realitást is magában hordozza. Ezzel együtt idén szeptemberig az eleki mangalicatelep 20 millió forint deficitnél tart, természetesen ebben nincsenek benne a támogatások.
Menet közben a hazai értékesítés elkezdett lábra kapni. A biharnagybajomi Imki-Food Kft. hetente 40 állatot vásárol, évente tehát több mint 2000 állatot. Működik Magyarországon olyan nagykereskedő, aki szintén 40 mangalicát kér hetente, s az állatokat Romániába szállítja. Szintén a szokásosnál többet kér a Hód-Hús Kft. és a Nagyhegyes Hús Kft. Hajdúszoboszlóról. – Hála Istennek, több a vevő, mint a malac! – dörzsöli a kezét jóleső érzéssel Szabó Béla.
„A mangalica ennyit tud”
A mangalicatartás költségszerkezete részben eltérő az állattenyésztésben egyébként megszokottaktól. Ez elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a takarmány a mangalicatartás 80 százalékát teszi ki, mert ezek az állatok hosszabb ideig híznak. A duroc-kal előállított F1-eket 9-12 hónapig tartják, a tisztavérű állatokat pedig legalább másfél évig. Az eleki telepen 80 százalékban duroc kanokkal búgatnak, a maradék 20 százalékot tisztavérben tenyésztik. A takarmányozás abban is eltér a normál sertéshízlalástól, hogy a táp fő alkotóeleme náluk nem a kukorica, hanem az árpa. Ennek az a magyarázata – avat be a rejtélybe a cég vezetője –, hogy a kukoricától gyorsabban hízik a mangalica, ám nekik ez nem céljuk, hanem az az elvárásuk, hogy a húst a zsír jól átszője.
A tenyésztés másik meghatározó faktora a szaporaság. Amikor 2009-ben elkezdték a mangalicatenyésztésüket, a fialási átlag akkor még 5,2-nél tartott, mára 5,8 malacig jutottak. Természetesen azokat a kocákat vonják tenyésztésbe, amelyek az átlagnál meghatározóan többet fialnak. Ez a 10 százalékos szaporodásnövekedés azért elismerésre méltó, mert ez 6000 disznó helyett ma már 6600 eladást takar. Sőt, bár igaz, hogy a kocaforgójuk nem éri el a 2-t, általában 1,6-1,7-szeres, de emiatt az évenkénti többletmalac már nem 600, hanem felülmúlja az 1000 egyedet. Hetente 40 kocát termékenyítenek, a hagyományos kézi búgatást alkalmazzák. Ebből megmarad 25-30 vemhesség, sajnos ez meglehetősen kevés. Magyarázatul csak annyi: ez a mangalica, ez ennyit tud!
