Takarmányozás

A takarmányozásuk követésre méltó, mondhatni példamutató. A cég saját takarmánylabort működtet, annak veze­tője ifj. Szabó Imréné Kónya Mónika, aki egyébként könyvelő. A 7000 állat számára évente mintegy 5000 tonna takarmány szükséges, aminek az értéke jelenleg 500-600 millió forint körül mozog. Amikor 10 százalék volt itthon a kamat, az roppant megdrágította a gazdálkodást, tavaly pedig már 18-20 százalékért kaptak hitelt, annak a kigazdálkodása elképzelhetetlen. Az állattartók úgy segítettek magukon, hogy az egész évre szükséges takarmányt nem egyszerre vásárolták meg, hanem folyamatosan veszegettek kisebb-nagyobb tételeket. Tavaly Szabó Béláék, vesztükre, egyben vásárolták meg az összes takarmányt, amihez a hitelkamat 16-18 százalék volt. Az idén, betakarításkor, a szükséges összmennyiség felét megvették előre, s ezt azért tehették meg, mert a Horizont 98 Kft. növényter­mesztési integrátorként is működik. Jelenleg a termelőpartnerek még több takarmányt is ajánlanak fel annál, mint amennyire nekik szükségük van.

A legnagyobb tétel az árpa

Az összes takarmányigényen belül a legnagyobb tétel az árpa, ez 2000 tonna, azaz az összmennyiség 40 százaléka. Az árpa sokáig a takarmánybúza árával járt együtt, de az elmúlt 3 évben attól lentebb csúszott. Ez egy olyan dolog, ami az állattenyésztők számára vált előnyössé. Azért is nagyobb az árpa becsülete az állattartóknál, mert ez a növény kevésbé érzékeny a toxinra, ugyanakkor a kukoricánál ez országos gond. A fuzáriumról és az aflatoxinról ma már magától értetődően beszél a szakma, korábban ez elképzelhetetlen volt. Szabó Béláék minden termőterületről vesznek mintát, s azt bevizsgálják toxinra. A fuzárium a bihari térségben akkor okoz gondot, amikor előbb a szárazság sanyargatja a növényt, majd a kukorica beérése előtt megjön az eső. Az aflatoxinról az elmúlt 2 évben hallani egyre elrettentőbb példákat, ám a Horizont 98 Kft. erre is gondolt idejében, a laborba megvásárolták a szükséges berendezéseket. A gyakorlatban a kukoricánál aflatoxin-mentességről nem beszélhetünk, viszont némely tételek a megengedett határértéknél kevesebb méreganyagot tartalmaznak.

Erősen figyelnek erre a kérdéskörre, s elégedetten vették tudomásul, hogy némely növényvédős cégek baktériumos eljárásokat kezdtek kidolgozni, mégpedig biztató eredményekkel.

Tenyésztés, tartástechnológia

A tenyésztés során olyan életszerű jelenségek is befolyásolják a sikert, amit nem lehet mellőzni. Náluk a fialási átlag idén mérséklődött, mert 400 darab előhasi kocát állítottak tenyésztésbe, és az első fialás átlagértéke mindig kisebb, mint a másodiké vagy a harmadiké. Az Eleken működő telepen 16-an dolgoznak, a vezető Szabó Béla fiatalabb testvére, Szabó Ferenc. A régi dolgozók csak hárman maradtak meg mára, a többiek mind új alkalmazottak. A törzsgárda 10 főre tehető, a többiek elég gyakran cserélődnek. Pedig elég nagy tétel ott is a munkabér, az elmúlt években rendre 10 százalékkal növelték a dolgozók fizetését. Az energiaköltség is alaposan megtépázta az eredményüket, pedig csupán két ólat fűtenek gázzal, a fiaztatót és a süldőnevelőt, aminek a havi energiaszámlája minden télen 3 millió forint. A villanyáramért azért fizetnek csak másfél-kétmillió forintot, mert korábban 3 éves szerződést kötöttek.

A trágyával nincs gondjuk, ez megoldott. A telepen működik két hígtrágyatároló, az anyagot ebből a termelők hordják ki, a kiszállítás költségét fele-fele arányban viselve. A szerves trágyájukat alomszalmáért cserélik el. Az ő szükségletük évente 2500 nagy bála, úgy, hogy a bebálázás már a Horizont 98 Kft. feladata.

Mi tartja életben ezt az igencsak változatos gazdálkodást mutató ágazatot? Csak és kizáróan a támogatások. Mert ha ez nem volna, már rég abba kellett volna hagyni a mangalicahízlalást és -tenyésztést. Még azon a telephelyen is, ahonnan évente 7000 állatot értékesítenek.